hirdetés

Komoly bajba került Pécs városa. A Zsolnayval vívott csatája most egy laza húszmillióba fog fájni a városnak és annak lakóinak. Első fokon ugyanis pert vesztett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen az a 123 dolgozó, aki tavaly júniusban rendkívüli felmondással lépett ki a pécsi cégtől és ment át a város által szeretett más cégekhez. Szervezetten léptek ki az alkalmazottak és nyílván a város vezetőinek au unszolására és buzdítására.

 

zsolnayPert vesztett első fokon a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen 123 volt dolgozója, akik tavaly júniusban rendkívüli felmondással léptek ki a pécsi cégtől. A Zalaegerszegi Törvényszék úgy látta, hogy a volt alkalmazottaknak nem volt meg a jogalapja az azonnali felmondásra, így a távozók egy havi bérüknek megfelelő összeget kell fizessenek a Zsolnaynak. Ezt a Zrt. ügyvédje, Bodnár Imre közölte . Bodnár hozzátette, a mostani döntés megalapoz egy komolyabb kártérítési követelést is, hisz a kollektív felmondás következtében a gyár elvesztette dolgozóinak 80 százalékát, ezért a cég termelése leállt. Ebből százmilliós nagyságrendű kára származott a gyárnak.

A Zsolnay-gyár tavaly egy nemzetközi visszhangot kiváltó “einstandolási kísérlet” színtere volt, s ennek újabb fejleménye a mostani ítélet. A 20 éve veszteségesen működő manufaktúra részvényeinek 74,5 százalékát 2013-ban adta el a pécsi önkormányzat Bachar Najari szír származású, svájci vállalkozónak, ám a két tulajdonos viszonya hamar megromlott. A város harcot indított a cég visszaszerzéséért. A jelekből azonban arra lehetett következtetni – a város és az érintettek sosem cáfolták ez, hogy – egy kormányközeli gazdasági érdekcsoport akarta megszerezni a Zsolnayt. Ennek vélhető oka az volt, hogy az elmúlt éveket 6-800 milliós árbevétellel záró Zsolnay milliárdos megrendelésekhez juthat azokon az uniós támogatású pályázatokon, amelyeket műemlék középületek felújítására tervez kiírni a kormány. Ezek a munkák megduplázhatják-megtriplázhatják és nyereségessé tehetik a Zsolnayt.

Az cég megszerzése érdekében a város és a Zsolnayra szemet vető vállalkozók több frontos támadást indítottak, ennek egyik eleme volt, hogy a dolgozókat átcsábították a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kft.-be. A Zsolnay azonban elhárította a támadásokat: a tulajdonos kifizette a zrt. több mint félmilliáros adósságát, így a felszámolás veszélye elmúlt, a gyár pedig új alkalmazottak felvételével talpra állt, s a jelenlegi termelési-értékesítési adatok alapján elképzelhető, hogy a Zsolnaynak nyereséges éve lesz.

A mostani – igaz még nem jogerős – pernyerés is a Zsolnayt erősíti. Kérdés, hogy a volt dolgozók képesek-e megfizetni a rájuk kirótt pénzbüntetést. Korábban Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azt ígérte, hogy kiállnak a Ledinába átlépő dolgozókért, s ebbe mindenki beleértette azt is, hogy ha elbukják a kártérítési pert, akkor az önkormányzat átvállalja a fizetést. Csakhogy ez Bodnár szerint nehezen megvalósítható, hisz milyen jogcímen költ a város közpénzt a volt zsolnayosok tartozására. Mivel a város közben eladta egy kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező vállalkozónak a Ledinát, várható, hogy majd ő vállalja át a kártérítést. Bodnár Imre azonban ennek kapcsán megjegyezte: érthetetlen, hogy a Ledina új gazdája miért és milyen forrásból fizeti ki a később akár százmilliósra hízó kártérítést. Az is érthetetlen, miből fizeti a tulajdonos a Ledina dolgozóinak bérét immár lassan egy éve, hiszen arról nincs tudomása senkinek, hogy a Ledina üzemében érdemi termelőmunka folyna.

Bodnár szerint érthetetlen, hogy ha egy vállalkozó tíz hónapon keresztül fenntart egy nem termelő, perspektivátlan céget, akkor a nyomozóhatóságok miért nem indítanak vizsgálatot a Ledina fenntartására eddig biztosított, több százmillió forint eredetének megállapítására. Bodnár arra gyanakszik, hogy azért nincs eljárás, és azért van fedezet a Ledina költségeire, mert titokzatos csatornákon keresztül mozgatott közpénzből tartják fenn a céget.