hirdetés

Az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatala március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata. Mondjuk látszik is, hisz a képviselők, politikusok, miniszterek szépen gyarapodnak. Megérdemlik.

 

Az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg a laboratóriumnak tekintett Ausztria 5,7 százalékot, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4 országokban, pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára .

Ha a rend- és a honvédelmet is idevesszük, akkor is marad a csúnya kép. (A honvédelemnél a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól.)

Mindeközben az egészségügyön óriási a terhelés, az oktatásból is forrásokat vont ki a kormányzat az elmúlt években.

A drága állam működésének, illetve az gazdaság erőteljes támogatásának költségeit valahonnan le kell faragni, így az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre. A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben a GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az Eurostat adatai szerint az átlagos uniós költés ezen a téren a GDP hét százalékára rúgott, a miniszterelnök által a koronavírus-járvány ügyében laboratóriumnak tekintett Ausztriában ez az érték 8,3 százalék volt, de Csehországban is a bruttó hazai termék 7,6 százaléka jutott erre a célra.

Az egészségügy mellett a közoktatás az, ahol szintén gyengén teljesít a magyar állam, annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások – a GDP 4,7 százaléka – pontosan megegyezik az uniós átlaggal. Itt hasonló a gond mint az államigazgatásban: az elégségesnek tűnő források ellenére a rendszer azt rosszul hasznosítja – fogalmaz a lap.

Nem árt felidézni, a válság alatt közel 290 milliárd forintot költött sportra az Orbán-kormány.

Azt, hogy hogyan állunk európai viszonylatban az egyes területek költésénél, nemrég mi is bemutattuk:

Az Eurostat adatai szerint 2019-ben nagyobb arányban költött az állam a szabadidő, sport, kultúra, vallás területére, mint a közbiztonságra, lakásügyekre és településfejlesztésre összesen.

(cst)