hirdetés

A hírhedt leszázalékoló orvosok pereként elhíresült ügyben az Egri Törvényszéken meghozták az elsőfokú ítéletet. A két fővádlott doktor ugyan öt-öt évnyi börtönbüntetést kapott, de szabadlábon távozhattak. A 71 vádlott közül csak néhányan jelentek meg az ítélethirdetésen, a többségük nem akarta azt személyesen meghallgatni. A vádlottak többsége pénzbüntetéssel megúszta a monstre pert.

rokkant-jokortv

A dr. Schmidt Péter tanácsvezető bíró által kihirdetett ítélet egyébként egyetlen terhelt esetében sem emelkedhetett jogerőre, mert a vádhatóság képviselője mindannyiuk esetében három nap gondolkodási időt tartott fenn. Nagy számmal vannak – magánszámolásunk szerint tizenketten – azok a vádlottak, akiket a hosszasan tartó ítélethirdetés során felmentett a bíróság. Valamennyiük jogi képviselője tudomásul is vette a döntést.

Az első- és a másodrendű vádlott, dr. D. Gy. J. és dr. A. M. M. korábban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) egri kirendeltségén dolgozott. Az ügyészség azzal vádolta őket, hogy 2010-ben a hozzájuk forduló betegekről, kenőpénzért cserébe, megállapították a leszázalékoláshoz szükséges egészségkárosodást. Az első fokon eljáró Egri Törvényszék esetükben a vádhatóság által felrótt cselekmények elkövetését nagyobbrészt bizonyítottnak találta. Így dr. D. Gy. J. esetében 29 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása, nyolc rendbeli közokirat-hamisítás miatt szabta ki a halmazati büntetést, az öt év, börtönben letöltendő szabadságvesztést, amelyből legkorábban a büntetés kétharmadának kitöltését követően szabadulhat feltételesen. Beszámítani rendelte továbbá a törvényszék a személyi szabadság korábbi korlátozásának idejét, így az előzetes letartóztatásét, a házi őrizetét, majd a lakhelyelhagyási tilalomét.

Mellékbüntetések is „jutottak”: a közügyektől öt esztendőre tiltották el D. doktort, az orvosszakértői foglalkozástól pedig végleges hatállyal.

Dr. A. M. M. másodrendű vádlott betűre pontosan ugyanazt a büntetést kapta. A doktornőnek 17 rendbeli hivatali vesztegetés és négy rendbeli hivatali visszaélés miatt kell bűnhődnie. Egyébként mindkettőjüket több vádpontban – bizonyítottság hiányában – felmentette a bíróság. Amikor pedig arról kellett nyilatkozniuk, hogy tudomásul veszik-e a verdiktet, szintén hasonlóan nyilatkoztak ők és védőik: három nap gondolkodási időt tartottak fenn.

Ennek a büntetőpernek a sajátossága, hogy a vádlottak padján ülők meghatározó többsége az aktív vesztegetők köréből került ki. Mint számoltuk, közülük tizenkettőt felmentett az első fokon eljáró törvényszék. Valamivel többen vannak azok, akik bűnösnek találtattak és egy év próbára bocsátás lett az osztályrészük. A vesztegetők harmadik „kasztját” pedig azok teszik ki, akiket pénzbüntetéssel sújtott a bíróság.

Kitért arra is a tanács elnöke, hogy a korrupciós cselekmények bizonyítása nagyon nehéz, hiszen többnyire a vesztegető és akit megvesztegetnek, van jelen. Mindkettejük érdeke eltitkolni a bűncselekményt. Ebben az ügyben titkos információszerzés, hangfelvételek, és videofelvételek segítették a bizonyítást. Azt is hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy – mint azt a vádhatóság is megállapította – a vesztegetők egyébként mindannyian valóban betegek voltak, jogosultak a leszázalékolásra. Így a leszázalékoló orvosok nem kötelezettséget szegtek, hanem jogosulatlanul fogadtak el előnyt.

Indoklásában dr. Schmidt Péter a fővádlottak védőinek legfőbb érveit is alaposan kielemezte. Az ügyvédek perbeszédükben egyebek között a hatáskör nélküli tíz hónapos rendőrségi nyomozás során szerzett bizonyítékok kizárását szerették volna elérni. Érveik szerint, miután kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó ügyről van szó, a rendőrségi kihallgatásokon tett vallomások nem vehetők figyelembe, nem lehetett volna folytatólagos kihallgatást tartania az ügyészségnek. A tanácsvezető bíró egy 2008-as, a Kúria által hozott jogegységi döntést idézett, amely szerinte egyértelműen megdönti a védői érveket.