hirdetés

A Föld Napján egy Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium felállítását, a megújuló energiaforrások támogatását és a közösségi közlekedés fejlesztését javasolja az újonnan megalakuló kormánynak a Greenpeace Magyarország, a megválasztott országgyűlési képviselőktől pedig azt kérik, hogy döntéseiknél a zöld szempontokat is vegyék figyelembe.

 

Az emberiség létét fenyegető klíma- és ökológiai válság közepén alapvetőnek kell lennie, hogy az Országgyűlésben ülő képviselőink a döntéseiket zöld szempontból is megvizsgálják – közölte a Greenpeace Magyarország a Föld napja alkalmából.

A szervezet még a választások előtt felkereste mind a 106 választókerület két legesélyesebb képviselőjelöltjét, lehetőséget adva nekik arra, hogy aláírják azt a Zöld Nyilatkozatot, mellyel a politikusok vállalhatták, hogy döntéseik során a klíma- és természetvédelmi szempontokat figyelembe veszik.

Az ellenzéki jelöltek közül 77-en írták alá a nyilatkozatot. Nagyon sajnáljuk, hogy sem Orbán Viktor, sem a Fidesz–KDNP pártszövetség egyetlen képviselőjelöltje sem írta alá a Zöld Nyilatkozatunkat, ennek okát nem értjük– közölte a Greenpeace Magyarország.

Kiemelték: a nyilatkozat hét pontja tulajdonképpen összefoglalja, hogy milyen irányban kellene cselekednie az új kormánynak a következő ciklusban, ezek alapján a következőket szorgalmazzák:

• Magyarországnak egészséges élelmiszerre van szüksége, ezért a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett a természettel összhangban működni képes ökogazdálkodási formákat kell támogatni.
• Magyarországnak tiszta energiára és hatékony energiafelhasználásra van szüksége, ezért támogatni kell az energiahatékonysági programok indulását, és törekedni kell arra is, hogy a klímaválságot fokozó energiahordozókat minél előbb leváltsuk megújuló energiaforrásokra.
• Magyarországnak tiszta vízre és hatékony vízfelhasználásra van szüksége, amihez elengedhetetlen a vízgazdálkodásunk radikális átalakítása.
• Magyarországnak gazdag természeti kincsekre van szüksége, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ne lehessen olyan gazdasági célú tevékenységet végezni, amely a természet kárára történik.
• Magyarországnak tiszta levegőre van szüksége, ezért fejleszteni kell a közösségi közlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát, illetve lehetővé kell tenni, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta fűtési módokhoz.
• Magyarországnak független és erős környezetvédelmi testületekre van szüksége, a 2022-ben felálló kormányban kell hogy legyen Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium, illetve egy független környezet- és természetvédelmi hatósági rendszerre is szükség van.
• Magyarországnak igazságos és zöld gazdaságra van szüksége, ezért az élővilágunkat pusztító eldobható kultúránkat és a növekedésfókuszú gazdaságunkat át kell alakítani, hogy az fenntartható, igazságos, természet- és emberközpontú legyen.

A jövőbeli célok mellett azt is érdemes felidézni, hogy a klímavédelem terén mi minden történt az előző ciklusban.
Mint ismert, a kormány 2020 februárjában ismertette a klímavédelmi akciótervet, mely többek között az illegális hulladéklerakók felszámolásáról, az egyszer használatos műanyagok betiltásáról és a palackok visszaváltásáról rendelkezett.

A Greenpeace Magyarország emellett kedvezőnek nevezte, hogy elindult a megújuló erőművek létesítését lehetővé tevő támogatási rendszer, a METÁR, és részben ennek, részben pedig a háztartási napelemes rendszerek terjedésének köszönhetően látványos fejlődésnek indult a napenergia.

A többi megújuló technológiát azonban kifejezetten hátráltatja a kormányzat, az új szélerőművek telepítése például 2016 óta de facto be van tiltva. Mégis, talán a legfájóbb pont az elavult épületeink brutális energiapazarlása: miközben a korszerű szigetelés hiánya miatt házainkat, lakásainkat fajlagosan egyharmadával több energiával tudjuk csak felfűteni, mint egy átlag EU-s polgár, a kormány gyakorlatilag semmilyen érdemi lépést nem tett az elmúlt négy évben sem azért, hogy komoly, központi lakáskorszerűsítési programok induljanak– részletezte a környezetvédő szervezet, amely szerint nyolc évünk maradt cselekedni, ami egyben azt is jelenti, hogy hatalmas felelőssége lesz az új kormánynak.

Kijelentésüket azzal indokolták, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudósai szerint 2030-ig kell igen jelentőset lépnie az emberiségnek ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen megoldani azt a komplex problémahalmazt, amelyet az ipari forradalommal szabadítottunk magunkra.

Hozzátették, ha valóban el akarjuk érni, hogy 2050-re nullára csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátásainkat, akkor a következő nyolc év alatt felére kell csökkentenünk a jelenlegi kibocsátásainkat.

A szomorú valóság azonban az, hogy 2014 óta folyamatosan növekszik a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon, és ezt a trendet az elmúlt években sem sikerült megtörni. Amennyiben nem sikerül érdemi változást elérni, akkor a Föld légkörének felmelegedése meg fogja haladni a viszonylag biztonságosnak tartott 1,5 fokot, ennek pedig katasztrofális hatása lesz az élővilágunkra és az egész civilizációra – hívta fel a figyelmet a Greenpeace Magyarország, kiegészítve azzal, hogy az elképesztő mértékű szennyezésnek már most megvan az „eredménye”, gondoljunk a tengerszint emelkedésére, a pusztító viharokra, az aszályokra vagy a sosem látott hőhullámokra.

Hosszú távon ezek a Föld számos területének lakhatatlanná válását hozhatják, melyek társadalmi szinten brutális elszegényedéshez, migrációs hullámokhoz és akár háborúkhoz vezethetnek. Mindez olyan kihívás elé állíthatja az emberiséget, amire eddig még soha nem volt példa néhány ezer éves történelmünkben– mutatott rá a szervezet.