Aranykéz utcai merénylet, Fenyő-gyilkosság és Cinóber kivégzése. Ma is kisebb bohózattal indult a hírhedt gengsztervezérnek tartott Portik Tamás ellen folyó büntetőeljárás. A Fővárosi Törvényszék épületében négy detektoros kapu és tucatnyi TEK-es vigyázta a rendet és biztosította a géppisztolyos erődemonstrációt. Ráadásul az egyik védőügyvédet is kiosztotta a tanácsvezető bíró a folyosón, hogy befolyásolja a bírói testület tagjait állandó jelleggel. Érdekes perkezdet volt. A per másik érdekessége volt az is, hogy az ismert köztévés sportfőszerkesztő, Riskó Géza rokona, Portik Tamás exanyósa is megérkezett veje tárgyalására. Lehet, hogy az anyós, aki nem igazán szívelte Portikot, biztosan hűvösön szeretné látni unokáinak apját. Portikra és Rohácra az ügyészség tényleges életfogytig tartó büntetést kért, míg Ferencsikre és T. Ladislavra nem.
Portik, Ferencsik: két nagy név a 90-es évek nagy éjszakai életéből, akik most nem kis bűnügyekben vádlottak. Lehetett hallani róluk, hogy keresztapák, hogy milliárdosok, hogy a hírhedt olajmaffia tagjai, és sorolhatnánk még hosszasan. Hogy ebből mi igaz? Valóban foglalkoztak olajjal, de elítélni egyiket sem ítélték el emiatt. Volt sok érdekeltségük az éjszakai életben és a szórakoztatóiparban egyaránt. Jómódú emberek voltak, akik sok luxusra költhettek, amire esetleg egy földi halandó talán gondolni sem mer. Így minden bizonnyal volt számos barátjuk és ellenségük egyaránt.
De térjünk rá a mostani kiemelt perre, ahol a médiaguru Fenyő megölése, az Aranykéz utcai brutális merénylet és a lányfuttató Cinóber kivégzése miatt vádolt Josef Rohác a fő bérgyilkos és társa, T. Ladislav a sofőr is vádlott, valamint a két felbujtó Portik Tamás és Ferencsik Attila is. Mindegyik szereplőt kommandósok kíséretének hada kísért a bíróságra kéz-, láb- és derékbilincsben. Ez bennük a közös és az, hogy rengetegen tettek rájuk terhelő vallomást. Olyanok is, akik régi barátai a vádlottaknak, és olyanok is, akik csak abban reménykednek, börtönéveket úszhatnak meg egy-egy jó terhelő vallomás fejében.
A mai perbeszédben kiderült, hogy Rohácra is tettek sokan terhelő vallomást, de a bizonyítékok nem biztos, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítják a szlovák férfiról, hogy ő végezte volna ki Fenyő János médiagurut. Mert ugyan a helyszíntől nem messze találtak ruhadarabokat, amelyekben megtalálták ugyan a vádlott DNS-mintáit, de megtalálták másokét is, kivéve egy sapkát. Azonban a gyilkossághoz használt fegyveren semmilyen nyomot nem találtak Roháctól a szakértők. Így a tárgyi bizonyítékok igen karcsúak. Persze van sok-sok terhelő vallomás, de ezek közt sok az ellentmondás, ráadásul mind olyan emberek tették, akiknek azért nem kristálytiszta a múltjuk. Portik Tamás esetében és Ferencsik Attila vonatkozásában azonban tárgyi bizonyítékok sem kerültek elő. Sőt a két felbujtónak tartott és gengsztervezérnek hitt személy esetében az Aranykéz utcai robbantás egyértelműen rosszkor jött, hisz javában folyt a hírhedt Conti Car-os és energolos per. Azaz nekik Boros Tamás halála rosszkor jött, hisz a videovallomásában rájuk terhelőt mondó üzlettársuk szavahihetőségét már nehezen lehetett megkérdőjelezni és ezt a bíróság előtt feketén-fehéren bebizonyítani. Az is érdekes, hogy Fenyő Jánossal pedig semmilyen kapcsolatban nem álltak a vádlottak. De még csak üzleti érdekeiket sem zavarta a médiaguru. Cinóber esete kicsit más, mert ő is éjszakai fiú volt, de egy piti kis lányfuttató. Se több, se kevesebb. No meg próbált magának a drogkereskedelemből némi szeletet kihasítani, de Cinóber főként akkori barátjából élt és annak törvényi kiskapukat kijátszó ötletéből. Azaz nem zavarhatta nagyon Portik és Ferencsik érdekeit sem.
Persze terhelő vallomások vannak bőven Portikra és Ferencsikre egyaránt, kérdés, hogy a bíróság melyiket fogadja el, és melyeket rekeszti ki.
Az is érdekes, hogy anno a rendőrség hivatalosan és a titkosszolgálat sem zárta ki, hogy a magyarországi robbantások és leszámolások a hírhedt Ivan Lexa vezette szlovák szolgálatok Omega fedőnevű lejárató akciója lehet. Nem akarta Szlovákia, főként hogy Magyarország előbb legyen uniós tagország, mint ők. Ez a fontos tény sehol nem szerepel sem a nyomozásban, sem a vádiratban.
Mint ahogy az sem, hogy a magyarországi 90-es és évek utáni robbantásoknál, az FKGP-elnök lakásánál, Szájer József akkor fideszes honatya és neje, Handó Tünde otthonánál, és még sok más helyen mind-mind hasonló elvvel működő pokolgép robbant, ezt maguk a tűzszerészek állították többször is hivatalosan. Azaz mindegyiket egy ember készítette. Nos, ez sem szerepel a vádiratban legjobb tudásunk szerint.
Az unalmas perbeszéden a legnagyobb izgalmat egyébként az okozta, amikor a TEK állig felfegyverzett emberei megpróbáltak csendben leváltani a szintén állig felfegyverzett kollégáikat a tárgyalóteremben, és ezt még a rájuk szerelt rádió adóvevők zajával és adásokkal színezték is. Nos, ekkor az amúgy halkan beszélő ügyészből szinte már semmit sem lehetett hallani.
Az ügyészség a vártaknak megfelelően életfogytig tartó szabadságvesztést kért Jozef Rohácra és Portik Tamásra az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő-gyilkosság és az úgynevezett Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantás miatt előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés, továbbá társtettesként lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt mondja ki bűnösnek, Portik Tamást pedig ugyancsak az Aranykéz utcai robbantás miatt felbujtóként. A per két másik vádlottjára, akik közül egy szlovák férfit bűnsegédlettel, F. Attilát pedig a Cinóber-gyilkosságban felbujtással vádolnak, határozott idejű szabadságvesztést indítványozott az ügyész.
Az ügyészség szerint a szlovák Jozef Rohác volt az, aki 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO-vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás során nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
A Fenyő-gyilkosság eljárásához – arra hivatkozva, hogy mindkét ügy vádlottja Jozef Rohác – egyesítették az Aranykéz utcai robbantás ügyét. Ebben Jozef Rohácot tettesként, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják, és már a vádirat benyújtásakor életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott az ügyész. A vád szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros József, az olajmaffiaügyekben koronatanúként számontartott ismert vállalkozó megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira.
Portik Tamás az eljárás során azt állította: Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter megbízására ölték meg Borost. Ezt az ügyész a legképtelenebb verziónak nevezte a gyilkosságra, szerinte sem a rendőrségnek nem volt érdeke, sem az akkor azt vezető Pintér Sándornak. A vádhatóság képviselője szerint ez városi legenda, amely az alvilágban széles körben elterjedt.
Kitért arra is a vádhatóság, hogy a nyomozó hatóságnál eltűnt az a felvétel, amely a legfontosabb képsort tartalmazza, s amelyen szemből lehetne látni az elkövetőt. A felvételeken a vádhatóság képviselője szerint szakértő által is egyértelműen bizonyítottan Rohác és társa, Jozef Hamala is látható. Utóbbi holttestét idén januárban találták meg Szlovákiában, halálát vélhetően fejlövés okozta, a bűncselekménnyel a szlovák hatóságok szintén Rohácot gyanúsítják.
Az Aranykéz utcai robbantással összefüggésben az ügyész hangsúlyozta: a detonáció 50-60 méteres körzetében minden ablak kitört, az utcában bokáig állt az üvegcserép, szakértő szerint magának a robbantónak is meg kellett sérülnie. Tanúk szerint abban az időben Szlovákiában Rohác orvosi kezelés alatt állt különböző sérülésekkel.
A Fővárosi Törvényszék tavaly az eljáráshoz egyesítette az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferenc elleni, 1996 decemberében elkövetett emberölés ügyét is, amelyben a gyilkossággal Jozef Rohácot, felbujtóként pedig az Energol Rt. két korábbi igazgatóját, Portik Tamást és F. Attilát vádolják.
Az ügyész súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni a bűncselekmények csoportos elkövetését, azt, hogy a vádlottak többször voltak büntetve, és hogy gátlástalanul, leszámolásszerűen követték el a cselekményeket. Enyhítő körülménynek nevezte az időmúlást, valamint azt, hogy Portik Tamásnak kiskorú gyerekről kell gondoskodnia. Jozef Rohác és a másodrendű szlovák vádlott kiutasítását is indítványozta, továbbá Portik Tamás és F. Attila esetében azt kérte: tiltsák el őket a közügyek gyakorlásától.