hirdetés

Sajnos semmi meglepetés és új nincs az ENSZ Kábítószer és Bűnüldözési Hivatalának jelentésében, miszerint Magyarország a lassú halál, azaz a heroin elosztó helye Európában. Így van ez már jó pár évtizede és amióta nincs külön kábítószeres bevetési osztálya a rendőrségnek, mert anno felszámolták, a helyzet nem javult.

 

A 90-es évek végén hetente fogott a BRFK kábítószeres osztálya nagymennyiségű heroint, nem is kis tételekben. A 100 kilónyi heroin fogás vagy még ennél is több rendszeresen meg volt. Többnyire szír, afgán vagy török nehézfiúk buktak le de amióta ezen egységet felszámolták ezen nagyobb drogfogások is elmaradtak, a drogkereskedők pedig élik világukat azóta is. Persze azt is tudni kell Magyarországon cserélt többnyire gazdát a heroin a kokain szállítmányokra.

Így némileg rezzenéstelen arccal olvastuk, hogy  az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatalának friss jelentése szerint 2009-hez képest 30 százalékkal nőt a drogfogyasztók száma a világon, ebben pedig nagy szerepe van az Afganisztánból Nyugat-Európába tartó heroincsempész hálózatnak, melynek közepén helyezkedik el Magyarország.

A kábítószer a Balkánon át érkezik Romániába és Magyarországra, innen pedig a nyílt határok miatt már kisebb kockázattal haladhatnak a csempészek az EU többi országába.

A globális jelentés még annyiban kitér Magyarországra, hogy a fecskendőt használó drogfogyasztók a szintetikus katinonokra térnek át annak olcsósága miatt. Ezek a sokat hallott dizájnerdrogok egy csoportja, melyek fogyasztása rendkívül veszélyes lehet, mivel akár havonta változhat az összetétele.

A jelentésből picit hiányoljuk, hogy az afgán heroinkészítők vajon honnan szerzik be azt a vegyi anyagot, ami nem mellesleg a fotó és filmiparban is használatos. Szerintünk Szlovákiából vagy Magyarországról.