Olcsóbb a Belügyminisztériumnak majd félmilliárd forinttal, ha a rendvédelmisekre nem köt baleset és életbiztosítást sem.  A legolcsóbb biztosítási ajánlat is majd négyszerese volt a két évvel ezelőtti díjaknak.  A Belügyminisztérium helyettes államtitkára megígérte, hogy rendvédelmi dolgozó nem marad biztosítás nélkül, a tárca külső cég bevonása nélkül, maga rendezi az élet- és balesetbiztosításokat. A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke szerint, a lényeg a részletekben lesz, ezeket majd most dolgozzák ki.

“Ez azon ritka alkalmak egyike, amikor örülni lehet egy visszamenőleges hatályú intézkedésnek” – értékelte a Belügyminisztériumban tartott egyeztetés után Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke azt, hogy a megbeszélésen a tárca csütörtök esti bejelentésének megfelelően Kovácsné dr. Szekér Enikő belügyi helyettes államtitkár megígérte: az érintett mintegy 77 ezer rendvédelmi dolgozó közül senki nem marad átmeneti időre sem élet- és balesetbiztosítás nélkül, mivel a tárca április 12-től visszamenőleg helyt áll a káreseményekért.

Ahogy arról hallani lehetett , a pénteki egyeztetésre azért volt szükség a helyettes államtitkár, a rendvédelmi kar elnöke és Kucsera Tamás, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói elnöke részvételével, hogy két hónap után a minisztérium elismerte, hogy április 11-én lejárt a rendvédelmisek élet és baleset biztosítása, újat pedig nem tudtak kötni, mert a tárcának nem volt annyi pénze.

A tárca így két hónapig hagyott kétségek közt olyanokat, akik akár minden nap az életüket kockáztatják. A biztosítással érintettek közt vannak TEK-esek, rendőrök, tűzoltók, a büntetés-végrehajtás dolgozói, iskolaőrök, idegenrendészetisek, határvadászok az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat tagjai, az önkormányzati, valamint az önkéntes tűzoltók és mentősök is.

Miután a tárcának a tavasszal lejáró biztosítási keretszerződés megújítására gyakorlatilag csak annyi pénze volt, amennyiért azt 2021-ben kötötték, vagyis két évre összesen 244 millió forint, a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, mert a legolcsóbb ajánlat is ennek többszöröse volt, 2 évre 892 millió forint. A hiányzó mintegy 600 milliót a tárca nem tudta előteremteni, de úgy tudni azért is döntöttek a Belügyminisztériumban úgy, hogy inkább nem kötik újra a biztosításokat, mert a bekerülési költségnél jóval kevesebb volt a kifizetés.

Végül a Belügyminisztérium azt a megoldást választotta, hogy április 12-től visszamenőleg ő maga látja el a biztosító helyett a feladatokat, a kárfelvételt, az ügyintézést, és maga is fizet a károkért a biztosítottaknak, méghozzá ugyanannyit, mint amit az előző két évben érvényes biztosítás rögzített baleset, haláleset, égési vagy egyéb más sérülés esetére.

Ahogy azt a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke is jelezte, ennek az új megoldásnak a kidolgozása még csak most kezdődik, és ”mivel minden a részletekben rejlik”, abban egyeztek meg a helyettes államtitkárral, hogy az erről szóló miniszterirendelet-tervezetet ahogyan az elkészül, az érdekképviseletek véleményezni tudják majd, és a szükséges módosításokról tudnak tárgyalni.

Powell Pál  szerint kérdés, hogy például a tárca a káresemények után fizetendő biztosítási díjat emeli-e mondjuk az infláció mértékével ahhoz képest, amilyen értékek a lejárt, de két évvel ezelőtt kötött biztosítási szerződésben szerepelt ?  De az sem mindegy például, hogy a biztosítási összeget a Belügyminisztérium utalja-e az érintettnek, vagy az szerv, ahol dolgozik. A minisztérium a rendvédelmi szerveknek csak irányítója, így a tárcától érkező pénz adómentes, míg, ha az adott szerv fizeti ki a pénzt a biztosítottnak, aki a saját munkavállalója, akkor azután már adózni kell.