hirdetés

A belügyminiszter 30 évre titkosítaná a terrorveszélyre hivatkozva a kiemelt fontosságú beruházások adatait. Amelyek közt természetesen a miniszterelnök Várba költözése is ott van. Így azt sem lehetne tudni, hogy mi mennyibe került. Bár azt igen nehezen lehet értelmezni, hogy abban vajon mi a nemzetbiztonsági elem, hogy hány tíz- vagy százmilliárd forintba kerül egy-egy beruházás.
karmelita építkezésTerrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosítanák a kiemelten fontos beruházások műszaki és pénzügyi adatait – derül ki a Pintér Sándor által beterjesztett módosítóból. Így azt sem lehetne megtudni például, mennyi közpénzbe kerül Orbán Viktor Várba költözése. A Belügyminisztérium szerint a jogszabály már 1997 óta hatályos.

Egy törvénymódosítás szerint 30 évig titokban maradhat, mennyiből és hogyan épül például a miniszterelnök új hivatala, új vasútvonalak, pályaudvarok, repülőterek, azaz a kiemelt létesítmények.

Pintér Sándor belügyminiszter módosítója azonban sokkal messzebbre menne, mint az, amelyiket Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett be a múlt héten hasonló tárgykörben. Pintér javaslata szerint terrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosíthatnák az állam, illetve a lakosság számára kiemelten fontos beruházások adatait. Így pl. nem lehetne megtudni, Orbán Viktor hivatala hány forintért költözik át a karmelita kolostor felújított épületébe. Titkosak lesznek az érintett beruházások műszaki adatai és pénzügyi hátterük is, ha az országgyűlés megszavazza az új törvényt.

Arról, hogy melyek a kiemelten fontos beruházások, a Belügyminisztérium dönthet. Idetartozik a parlament, az Alkotmánybíróság, az állami média épülete, illetve a Magyar Nemzeti Bank, a repülőterek, az erőművek, a vízrendszer és a vasúthálózat.

A Transparency International jogvédő szervezet szerint az újabb szigorítás után már pereket sem lehet majd indítani a nyilvánosságért, nemzetbiztonsági ok ellen nem lehet a bíróságon fellépni – közölték.

Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a jogszabálytervezet megfelel az alaptörvénynek.

A Belügyminisztérium hivatalos magyarázata szerint kiemelt létesítmények biztonsága nem képzelhető el egyes adatok megismerhetőségének korlátozása nélkül.