hirdetés

Ebben a cikkben a transzferár lesz a téma, és annak nyilvántartása. Beszélünk a szokásos piaci ár elvéről és arról is, hogy milyen ügyletek esetén kötelező elkészíteni a transzferár nyilvántartást. Valamint megnézzük, hogy milyen szankciókra kell számítanunk, ha hiányzik. Vágjunk is bele!

 

Mi is az a transzferár?

Ez egy olyan egyedi ár, amit a kapcsolt vállalkozások alkalmaznak az egymás közötti értékesítés során. Akkor is, ha termékről, és akkor is, ha szolgáltatásról vagy immateriális javakról van szó. A transzferár akár adómegtakarítást is jelenthet a kapcsolt vállalkozások számára, ha független felek felé más árat alkalmaznának.

Így egy másik társaságba csoportosíthatják át az adóalapjukat. A jövedelem és a hozzá kapcsolódó jövedelemadó átcsoportosítása hazai adóalanyoknál csak kapcsolt vállalkozások esetén fordulhat elő. Méghozzá határon belüli és azon túli kapcsolással egyaránt. Ez utóbbi esetben számítanunk kell az adóhatóság kiemelt figyelmére, szigorú szabályozására és sűrűbb ellenőrzéseire.

Mi az a szokásos piaci ár elve?

Az OECD tagországokban ezt az elvet kell követniük a vállalkozásoknak és az adóhatóságoknak egyaránt. Ez kimondja, hogy az összes piaci szereplővel szemben azonosan kell viselkedni és az árakat kialakítani. Függetlenül attól, hogy kapcsolt-e a cég vagy sem.

Ha egy kapcsolt vállalati tranzakció nem ilyen, akkor az adózónak korrigálni kell az adóalapját a számszerűsített különbséggel. Az adóalap növelése ilyenkor kötelező, a csökkentés pedig feltételekhez kötött.

Mi az a transzferár nyilvántartás, és mikor nem kell elkészíteni?

Ezt a nyilvántartást arra hozták létre, hogy meghatározzák a kapcsolt ügyletek ártartományát. Ezáltal meg tudják állapítani, hogy az alkalmazott ellenérték piaci-e vagy sem.

A 32/2017. NGM rendelet szerint a nettó 50 millió forint alatti éves teljesítések esetén nem szükséges transzferár nyilvántartást készíteni. Továbbá a közvetített szolgáltatásokra is kitért a rendelet. Amennyiben nincs haszonkulcs, csak közvetlen továbbszámlázás volt a kapcsolt vállalkozások között, akkor sem szükséges elkészíteni a nyilvántartást.

Többszintű transzferár dokumentáció

A 2018-as adóévtől kezdve többszintű nyilvántartást kell alkalmaznia minden kapcsolt vállalatnak. Ennek részei:

  • Fődokumentum (Master file)
  • Helyi dokumentum (Local file)
  • CbC (országonkénti) jelentés. Ezt csak a 750 millió EUR konszolidált árbevételt elérő cégcsoportok esetén kell elkészíteni

Szankciók

A mulasztási bírság akár 2 millió forint is lehet dokumentációnként, ügyletenként. Ha megbírságolnak, akkor is kötelező elkészíteni a nyilvántartást. Ha továbbra sem készül el, az újabb bírsággal járhat.

Határidők

Az elkészítés határideje azonos a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával. Naptári éves adózók esetében ez a legutóbbi adóévről az azt követő év májusának végét jelenti.

Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a szabályokkal és határidőkkel. Így elkerülhetjük a fent említett szankciókat.