Fordulat a hírhedt tíz áldozatot követelő vörösiszap-perben. Az ügyészség fellebbezése alapján ugyanis a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék kizáró végzését az ügyben eljáró három szakértő esetében, akik súlyos  megállapításokat tettek a vádlottak vonatkozásában a kolontári iszapömlés kapcsán indult büntetőperben.

Mint közismert, a hírhedt kolontári vörösiszap-perben az elsőfokú bíróság három különböző szakértő kizárásáról rendelkező végzései ellen bejelentett eredményes ügyészi fellebbezésnek köszönhetően végül jogerősen egyetlen szakértőt sem zártak ki  a büntetőeljárásból. Igaz, már van az ügyben elsőfokú nem jogerős ítélet, ami nagy felháborodást váltott ki, hisz senki sem kapott letöltendő büntetést. Ennek a mostani fordulatnak sem a vádlottak, sem a védők nem örülnek, mert minden bizonnyal a másodfokon eljáró bíróság ezen szakértői vélemények alapján már sokkal súlyosabb, akár letöltendő büntetéseket is ki fog szabni nagy valószínűséggel.

A büntetőperben másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla mind a három szakértő esetében az ügyészség álláspontját osztotta, és hatályon kívül helyezte a kizárásról hozott veszprémi törvényszéki döntést. Így a nyomozás során beszerzett valamennyi szakértői vélemény a bizonyítás részét képezi, azt a bíróság mérlegelési körbe vonta.

A büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a fellebbező – így jelen esetben az ügyész is – a másodfokú eljárásban olyan új bizonyítékra is hivatkozzon, amelyről az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. Így nincs elvi akadálya egy ú,j azaz korábbi bizonyíték bevonásának.

Mint ismeretes, idén januárban bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék. A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, ami miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. nem ül a vádlottak padján. A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta. A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó „első kapavágással” kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését.

Ellentmondásos a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott – közölte Szabó Györgyi.

A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy „ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt – ismertette a bíró. Nem volt megfelelő a monitoringrendszer sem, de a szakértők véleménye szerint ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát – közölte. Hozzáfűzte: bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag. A büntetőtanács elnöke az indoklás további részében arról is beszélt, a vádlottak tevékenysége nem idézhette elő a katasztrófát, hiszen annak idején, a megrepedt 10-es kazetta létesítésekor nem dolgoztak még a Mal Zrt.-nél.

Kifejtette, egyetlen terv sem számolt azzal, hogy a gátszakadás nem csak természeti okból és szándékos cselekedet hatására valósulhat meg, mulasztás, hogy nem voltak védelmi rendszerek, szabályozási intézkedések, védművek a területen. Hozzátette: a törvényszék megállapítása szerint azonban a vádlottaknak nem róható fel, hogy e mulasztásokat nem ismerték fel, hiszen ez az ezzel foglalkozó szakértők feladata lett volna.