hirdetés

A mai bizonytalan gazdasági helyzetben – ahol a fokozódó infláció és az elhúzódó háborús helyzet uralkodik – a jegybank egyre szigorúbb hitelezési feltételeket szab a banki piacon. A lakáshitel ajánlatok alakulására a még mindig tartó ingatlanár-drágulás sincs jó hatással, így a jelenlegi gazdasági folyamatok alapján az MNB 2023-ra a lakáscélú hitelek további drágulását prognosztizálja. Cikkünkben összeszedtük, mire érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mielőtt lakáshitel felvétele mellett döntünk, főleg bizonytalan időkben.

 

Mérséklődött a kereslet az ingatlanpiacon

Az MNB 2022 novemberi lakáspiaci jelentése szerint a folyamatos kamatemelések mellett egyre inkább elmarad a hitelfelvételi kedv hazánkban. Míg 2022 második negyedévében a hitelintézetek rekord volumenű lakáshitel-szerződést kötöttek, addig a harmadik
negyedévben regisztrált, kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek piacán drasztikusan visszaesett. Az egyre emelkedő kamatkörnyezet és az infláció hatása hazai lakáspiacon is már megmutatkozott, ahol 2022 harmadik negyedévében szintén jelentős mértékben
mérséklődött a kereslet. Ennek eredményeképp ma már találkozhatunk egy-egy bank esetén egyedi árazású kölcsönnel is.

A jövedelem nagy akadályt jelent

A lakáshitel felvételének menetében az egyik döntő kérdés a hitelfelvevő jövedelmének nagysága, mivel a jövedelem mértéke határozza meg, hogy mekkora törlesztőrészletet tud az ügyfél vállalni. A törlesztőrészlet nagysága pedig behatárolja, hogy mekkora lehet a folyósítandó hitel összege. A KSH adatai szerint a jelenlegi medián nettó átlagbér alapján – augusztusban mért – átlagos, megközelítőleg 9 százalék körüli lakáshitel kamatokkal számolva csupán a magyarok fele tudna egy 15 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelt felvenni jövedelméből.

A hitelfelvevők a jövedelem kalkulációja során nem csak a munkabérrel vagy a vállalkozásból származó jövedelemmel számolhatnak, hanem a bankintézetek a másodlagos bevételeket is figyelembe veszik. Ide tartozik például a családi pótlék, gyerektartás vagy esetleg bérbeadásból származó jövedelem is, azonban fontos tudni, hogy a különböző hitelintézetek ezeket eltérő feltételek mellett veszik figyelembe.

Mérséklődtek az ingatlanárak is

A folyósítandó lakáshitel összegének mértékét a másik, közvetlenül meghatározó tényező az ingatlan forgalmi értéke. Az ingatlan értékét azonban nem csupán az adásvételi ügyletben feltüntetett vételár adja, hanem értékbecslő által meghatározott ingatlanérték alapján fogja a hitelintézet megállapítani a lakáshitel összegét. A lakáspiaci drágulás mértéke is elmaradt az előző féléves adatokhoz mérten, jelenleg a kínálati árak stagnálása jellemzi az ingatlanpiacot. Az országos átlagos kínálati ár szeptemberi adatok szerint családi ház esetén 40 millió forint körül mozog, míg a lakáspiacon 30 és 35 millió forint közé tehető az átlag.

 

Forrás: Creditline.hu