hirdetés

Június 1-től Oroszország csak annyi földgázt szállít Ukrajnának, amennyit a szomszédos ország előre kifizet – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai országok vezetőinek küldött levelében, amelyet csütörtökön a Kreml sajtószolgálata ismertetett.

Putyin nehezményezte, hogy bár Moszkva április elején javaslatot tett az azonnali egyeztetések megkezdésére, – “az ukrán gazdaság megszilárdítását és az orosz gáz folyamatos szállítását, valamint tranzitját célzó együttes lépések kidolgozására”, – több mint egy hónap elteltével csupán a nem európai uniós államok konzultáltak Moszkvával. Az orosz elnök kiemelte, hogy a Gazprom orosz állami energetikai cég számlájára “nem érkezett meg egyetlen kifizetés sem az Ukrajnának szállított gázért”. “Mindez annak ellenére történt, hogy az ukrán fél megkapta a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi segítségének első részletét, 3,2 milliárd dollárt” – nehezményezte az államfő.Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök leszögezte, hogy Oroszországnak továbbra is szándékában áll teljesíteni szerződéses kötelezettségvállalásait. Rámutatott, hogy országa mindig is megbízható és felelősségteljes partnernek számított az energiahordozók piacán, és továbbra is hozzájárul a globális energiabiztonsághoz. Jelezte, hogy Oroszországnak nemcsak az európai, hanem ázsiai partnerei is fontosak, senkit sem fognak elutasítani. Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Pozsonyban elmondta: Putyin több európai országot, köztük Szlovákiát is tájékoztatta arról, hogy amennyiben Ukrajna nem fog fizetni az orosz gázért, június elsejétől “nem lesz” orosz gázszállítás az európai térségbe sem.A témáról a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum keretén belül megvalósított V4-es kormányfői találkozón is szó esett Pozsonyban. A kormányfők panelbeszélgetésén Fico az ukrajnai helyzet és az energiabiztonság megőrzése kapcsán rámutatott: az energiahordozók szállítási infrastruktúrái bővítésének prioritásnak kell lennie. Orbán Viktor magyar kormányfő szorgalmazta az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. A miniszterelnök szerint az ukrán válság rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor: “ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk”.

“Nem válság, háború”

Donald Tusk a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Az ukrajnai helyzetre utalva leszögezte: “Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik.” Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a találkozón azt mondta: Csehország egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglal állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megszüntetni. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani – mondta -, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a találkozón azt szorgalmazta, hogy az európai tagállamok, különösen a közép- és kelet-európaiak, hagyjanak fel védelmi kiadásaik csökkentésével. A főtitkár úgy vélekedett, Oroszország “új hatalmi övezetet akar kiépíteni”. “Ennek hosszú távú következményei lesznek a biztonságunkra nézve, ami komoly, hosszú távú megoldásokat igényel” – tette hozzá. Angela Merkel német kancellár úgy látja, hogy az ukrajnai válság körüli “súlyos nézeteltérések” ellenére “közép- és hosszú távon folytatni kell a szoros partneri viszonyt Oroszországgal”.

William Hague brit külügyminiszter csütörtökön elmondta, hogy az Oroszország elleni esetleges további szankciókról annak függvényében születik döntés, hogy Moszkva milyen magatartást tanúsít a május végi ukrajnai elnökválasztásig. Kijelentette: a szavazás előkészületeit sokféle módon meg lehet zavarni, ezért a nemzetközi közösség nem tud megnevezni olyan meghatározott magatartásformákat, amelyek a további szankciók alapjául szolgálhatnak. A londoni Szíria-konferencián jelenlévő amerikai külügyminiszter, John Kerry szintén azt mondta sajtótájékoztatóján, hogy Oroszországnak “szektorális” szankciókkal kell számolnia, ha kísérletet tesz az ukrajnai elnökválasztás megakadályozására vagy az előkészületek megzavarására.

MTI