hirdetés

Kényszerből jelentette fel a BKV-t az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Állítósuk szerint az utasok élete veszélyben van, de ezen hiányosságokat, problémákat a cégvezetése nem hajlandó orvosolni.  A BKV cáfol és alaptalannak tartják a szakszervezeti  vádakat. A közlekedési vállalat szerint egy esetleges béralku miatti nyomásgyakorlás eszközének tekintik ezt a szakszervezeti feljelentést.

bkv

Az EKSZ közleményében azt írta: összegyűjtötték azokat a problémákat, amelyek miatt “hosszú ideje folyamatosan vitázni kényszerül a cégvezetéssel, ám a mai napig nem született megoldás még olyanokra sem, amelyek közvetve és közvetlenül is veszélyeztethetik az utasok életét”. A szakszervezet úgy döntött “nem hallgat el súlyos szabálytalanságokat, sőt törvénytelenségeket csak azért, hogy ne legyen szálka a cégvezetés szemében”. Az EKSZ több ügyben is hatósági feljelentést tett – írták.

 

Kifogásaik között példaként említették, hogy a járműveken mostanra csaknem mindenhol általános kötelezettséggé vált első ajtós felszállási rend, az utazási igazolványok és jegyek érvényességének ellenőrzése, valamint a jegyárusítás, amelyet – mint írták – “a biztonságos közlekedés mellett a sofőrökre erőltetett a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ”. Kiemelték továbbá, hogy a szabadságok és a pihenőnapok törvénytelen kiadási gyakorlata miatt is feljelentették a cégvezetést a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

bkv231-es

A BKV az MTI megkeresésére küldött reagálásában visszautasított minden olyan állítást, amely arra utal, hogy akár a dolgozók, akár az utasok épségét veszélyeztető körülmények lennének a BKV-nál, illetve minden olyan kijelentést, amely szerint a BKV jogtalanul vagy etikátlanul járna el munkavállalóival szemben.

A társaság szerint az elsőajtós felszállási rendszer kiterjesztése nyomán több intézkedéseket hoztak, de ezzel együtt megteremtették az elsőajtós felszállási rendben érintett kollégák érdekeltségét, számukra bevezették például az úgynevezett jegyellenőrzési jutalékot. A beosztásokat és a szabadságokat a munka törvénykönyve és a Kollektív Szerződés (KSZ) előírásaival összhangban végzik. A szabadságok kiadásának folyamatát, illetve azok nyilvántartását folyamatosan ellenőrzik – fejtették ki.
“A munkáltatók sem nyíltan, sem burkoltan nem fenyegetik, nem félemlítik meg a munkavállalókat” – jelentette ki a cég, hozzátéve: “ilyen esetről, vagy megfélemlítésre vonatkozó megnyilvánulásról” nem tudnak, ilyen jellegű panaszok, észrevételek nem voltak. Ugyanakkor megjegyezték: joggal várják el a dolgozók megfelelő hozzáállását az elvégzendő feladatokhoz, a szabályoknak megfelelő, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető munkavégzést, valamint a munkavégzéshez szükséges egyéb feltételek teljesítését.

Kiemelték továbbá, hogy a menedzsment folyamatosan vizsgálta és vizsgálja egy lehetséges mértékű bérfejlesztés forrását, előteremtésének lehetőségét. Ennek eredményeképpen az EKSZ által, a 2015-ös bérfejlesztés tárgyában kezdeményezett kollektív munkaügyi vita lezárására készített megállapodás-tervezetet Nemes Gábor EKSZ-elnök, valamint minden, e tárgyban kollektív munkaügyi vitát kezdeményező szakszervezeti vezető számára megküldött. “Mindezek alapján az EKSZ közleményében felvetett jogszerűtlenségeket, vádakat a BKV vezetése nem látja megalapozottaknak, azok felvetését egy esetleges béralku miatti nyomásgyakorlás eszközének tekinti” – fogalmazott közleményében a közlekedési cég.