Hamarosan mégiscsak megnyílhat a több mint három éve 7,5 milliárd forintból elkészült, de azóta üresen álló Sorsok Háza. A józsefvárosi pályaudvaron kialakított múzeum, a holokauszt áldozatainak és az emberéletet mentőknek állít majd emléket. de a MAZSIHISZ  aggodalmát fejezte ki Schmidt Mária által mutatott elképzelések miatt. Köves Slomó és szervezete az EMIH azonban úgy tűnik felvállalta azt, hogy nevét adja a különös múzeumhoz, amelynek sok köze nem lesz a valósághoz a Jad Vasem szerint sem.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az első hírek után aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Schmidt Mária irányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jöhet létre a Józsefvárosi pályaudvaron. Lázár János ezért 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására leállíttatta a beruházást, és közölte, hogy a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják majd.

Lázár távozásával azonban Schmidt Máriáék simán megoldhatták a kérdést. Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakíthatja ki.

A Mazsihisz a koncepció és Schmidt Máriával való konfliktusai miatt már 2014-ben otthagyta a sorsok Házát előkészítő bizottságot , de már korábban is több alkalommal kerültek szembe a kormány hivatalos történelempolitikájával.

A Sorsok Háza Schmidt Máriás, Köves Slomós bejelentése után a Mazsihisz  szokatlanul éles hangvételű közleményt adott ki. A közlemény a kormányhoz közel álló , Köves Slomó vezette EMIH elítéléséről szól, méghozzá így.

A helyzet egyértelmű: az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése.

A Mazsihisz szerint az EMIH törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével „szembemenő” stratégia jegyében kötött alkut a kormánnyal, és kész legitimálni a Lázár Jánostól Schmidt Mária emlékezetpolitikai portfóliójába került Sorsok Házát.

A Szombat.hu vasárnapi cikkében azt írják, a Mazsihisz most azért tartott sajtótájékoztatót, hogy ezt a közleményt tisztázzák, elmagyarázzák, kiegészítsék. A beszámoló alapján nem lett finomabb a véleményük a kialakult helyzetről, az EMIH-ről, vagy Schmidt Máriáról.

Heisler András elmondta, hogy a Sorsok Házáról már 2014-15-ben vitáztak, és már akkor elfogadhatatlannak nevezték a múzeum koncepcióját, tette mindezt a Jad Vasem, a Washingtoni Holokauszt Múzeum, vagy akár Randolph L. Braham, mondta.

A MAZISHISZ minősíthetetlennek tartja, hogy Köves rabbi ehhez a koncepcióhoz tér most vissza, erre adja áldását.

 Heisler szerint a Holokauszt emlékezetét ki kellene vonni az ütközőzónából és társadalmi konszenzusra van szükség: Hiteles emberekkel, márpedig a sorsok háza mostani gazdái nem hiteles emberek, ezért velük semmilyen konszenzusra nem törekszenek, tovább menve leszögezte, hogy Schmidt Máriát a holokauszt kutató szakma diszkvalifikálta,, így ő kiírta magát a holokauszt kutató történészek sorából-idézték Heislert.

Robert Rozett, a Jad Vasem múzeum szakértője sincs megelégedve a Sorsok Háza koncepciójával. A Jad Vasem a világ legjelentősebb holokauszttal foglalkozó tudományos intézete, Robert Rozett pedig a következő éles megállapításokat tette: A kiállítás nem helyezi általános kontextusba a magyarországi zsidóüldözéseket, csak a gyermek áldozatok személyes tragédiáira koncentrál. Nem foglalkoznak a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel és nincs szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról zsidók deportálásában. Úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon. S nem utolsó sorban eltúlozza a magyar zsidómentők szerepét.