hirdetés

Nyírják egymást szó szerint a kormánypárton belül a különféle érdekkörök. Újabb bizonyíték a Fidesz különös és érthetetlen belsőfeszültségére, hogy Matolcsy György simán bezáratta az Államadósság Kezelő Központ vezetőjének a tulajdonában lévő bankot. Töröcskei István be is sértődött és be is adta a lemondását.  Úgy tudjuk a Széchenyi Bank főként Matolcsynak köszönhetően jutott oda, ahová. Töröcskei lemondását Varga Mihály még nem fogadta el.

 töröcskei

Tény kérdése, hogy a neves pénzügyi szaktekintély, bankár Töröcskei István sikerre vitte az Államadósság Kezelő Központ működését. Sorra döntötte a rekordokat a magyar államkötvények eladásával. A volt politikus ezzel nagyon nagy tettet hajtott végre de úgy tűnik most már valakinek az útjában áll a régen MDF-es, majd Fideszessé avanzsált bankár. Sokak szerint Töröcskei és Matolcsy György között régóta rossz a viszony. Arra azonban álmában sem mert volna gondolni sok Fideszes politikus, hogy az MNB elnöke kicsinálja Töröcskei tulajdonában lévő Széchenyi Bankot. Már pedig ez történt. Fehéren feketén Töröcskei bukott rengeteg pénzt és sok sok mást a bank működésének a felfüggesztésével. A két fideszes bankár viszonya igen régóta nem rózsás, de most Matolcsy mint erősebb kutya, időlegesen lemosta a pályáról szakmai riválisát, hisz tönkre tette. Így le is mondott Töröcskei, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium, még nem fogadta ezt el.

Nos Töröcskei lemondása fejfájást okozhat mindenkinek. Hisz nincs olyan szakember, aki gyorsan tudná azt folytatni, amit eddig sikeresen csinált a bankár. Így az állam kötvények értékesítése megtorpanhat. Ráadásul Töröcskei akkor segítet a Fideszen, amikor az nagy bajban volt a párt és nem kevés pénzzel mentette meg Orbánékat. Nos tény kérdése, hogy olyan hálára, amit Matolcsy mutatott és tett, hát rémálmában sem számított Töröcdkei István.

Mint ismeretes majd három hete az MNB visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált.  A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsának azért kellett visszavonnia a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, mert a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is – írja a hatósággá avanzsált jegybank. A bank további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. A hitelintézeti tevékenységi engedély visszavonásával – jogszabályi előírás alapján – egyúttal sor került a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jogosítvány visszavonására is – írja a jegybanki közlemény.

Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a korábbi erőteljes hatósági intézkedések ellenére a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került.

A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.

A MNB november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Bankhoz, és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. A felügyeleti biztosok eszközei ugyanakkor önmagukban nem elégségesek a negatív üzleti folyamatok nyomán felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására. Eredményes válságkezelésre, a prudens működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyre ésszerű időn belül nem volt reális esély – írják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa december 4-től az eddigi ötmillióról ügyfelenként 30 682 000 forintra emelte a hitelintézet által kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. A jegybank azért határozott a kifizethető betétek és más visszafizetendő források összeghatárának felemeléséről, mert a korlátozó intézkedések bevezetése óta eltelt idő hosszúsága miatt a korábbi ötmillió forintos összeghatár fenntartása aránytalanul korlátozta volna a betétesek betétjeikhez történő hozzáférési jogosultságát.

A jegybank az engedély visszavonását megelőzően a szanálási törvénynek megfelelően áttekintette a Széchenyi Bank helyzetének egyéb megoldási lehetőségét. Megállapítható volt, hogy a bank szanálásának törvényi feltételei együttesen nem állnak fenn, így arra jogilag nincs lehetőség. A bank mérete, illetve tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre, s a szanálást a törvényben meghatározott közérdek egyéb szempontjai sem indokolják.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a hitelintézetekről szóló törvény alapján az MNB engedély-visszavonó határozatát követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (több mint 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít majd. Az összeghatár feletti betétrészek ügyének rendezéséről a végelszámolás során születik döntés.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank mintegy 1600 betétes ügyféllel rendelkezik. Mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése ugyanakkor a hitelintézeti szektorban mindössze mintegy 1,4 ezreléknyi.

Az NGM szerint megszűnése nem okoz zavart a magyar pénzügyi rendszerben. A magyar állam 2013 júniusában szerzett 49 százalékos, kisebbségi részesedést a Bankban. „A kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény a Bankról, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt” – írják a Töröcskei István ÁKK-vezér nevével fémjelzett pénzintézetről.

„Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését. Az állam minden rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a Bank pénzügyi helyzete stabil maradjon” – írja a minisztérium.