Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) jelentést készített Pintér Sándor belügyminiszternek, miután Gálvölgyi János esetével kapcsolatban nagyobb figyelem fordult a mentők érkezési idejére és a mentésirányítás működésére. Az elkészült jelentés szerint Pest megyében a legrosszabb a helyzet: mint kiderült, a Gálvölgyi-féle esetek alig egynegyedében ér ki a mentő 15 perc alatt. Győrfi Pál az OMSZ kommunikációs igazgatója szerint a Néspzavában megjelent információk valótlanságokat tartalmaznak.
Az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan 78 százalékban érnek ki negyed órán belül a mentősök. Ezt a kategóriát a szaknyelv P1-esnek nevezi. A P2-be sorolt segélykérőkhöz már csak alig valamivel több mint az esetek felében érnek ki 15 perc alatt.
Az OMSZ belső működését is ismerő szakember a Népszavának elmondta, hogy mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl. Csak míg az előbbihez orvossal vagy mentőtiszttel dolgozó rohamkocsira van a szükség, az utóbbihoz „elég lehet” a mentőgépkocsi is.
Az OMSZ főigazgatójának jelentése beszámol a május eleji mentések gyorsaságát jelző mutatókról is: eszerint a hívástól a beteghez érkezésig jónak mondható, 15 percen belüli érkezés 11 megyeszékhely esetében minden P1-es riasztáskor összejött, 9-ben viszont csak 80-95 százalékban tudták ezt teljesíteni.
Az adatok szerint a budapestieknek, a veszprémieknek, a debrecenieknek és a miskolciaknak vannak a legrosszabb esélyei.
A fővárosiak járnak a legrosszabbul, ha a tünetek alapján a mentésirányító P2-be sorolja a beteget: az ilyen hívásoknál átlagosan 36 perc telik el, mire kiér a segítség. Hasonlóan rossz a helyzet Miskolcon, ahol átlagosan alig több mint az esetek felében érnek ki normaidőn belül.
A jelentésből az is kitűnik, hogy míg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.
A mentők lassúsága okának elsősorban az emberhiányt jelölték meg: nincs elég személy és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni , írta a Népszava.
Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője pontosította a cikkben megjelent adatokat.
A Népszava cikke valótlanságokat tartalmaz. A cikk valótlanul állította, hogy a mentőknél „mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl”, vagyis egyformán sürgős és ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy az életveszélyes esetekhez a hívások alig egynegyedében ér ki a mentő 15 perc alatt Magyarországon. A valóság az, hogy a P1 és P2 rövidítések nem az ellátáshoz szükséges mentőegység szintjét, hanem sürgősségi szinteket jelölnek. A P1 sürgősségi szintű esetek jelentik a közvetlen életveszélyt, ahol azonnali mentő riasztásra van szükség, ilyenkor a mentésirányító a mentőegység szintjétől függetlenül a legközelebbi mentőegységet riasztja és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet gyermek gázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. Az ilyen esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre Magyarországon. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Ugyancsak valótlan állítás, hogy „egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik, ez azt eredményezi, hogy nem lehet a sürgős esetekhez elég rohamkocsit küldeni” A valóság ezzel szemben az, hogy az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 %-os – olvasható Győrfi Pál közleményében.