hirdetés

Újabb szabadságharcot vesztettünk Brüsszelben. Úgy tűnik bukásra áll a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány ügye. A magyar kormány ellen kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottságnak adott igazat az Európai Bíróság mellett működő főtanácsnok. A magyar kormány érveit a bíróság alapjaiban semmisítette meg, a főtanácsnoki vélemény szerint a magyar szabályozás szöges ellentétben áll az uniós irányelvekkel.

szép kártya

Mondhatni nagyon rosszul áll az Orbán-kormány szénája az utalványok és cafeteria rendszer ügyében, amelyet az Európai Bizottság indított a magyar kabinet egyik döntése ellen. A béren kívüli juttatások rendszerének 2011-es átszabása körüli vitából kibontakozó ügyet az Európai Bíróság tárgyalja, amelynek döntése az esetek zömében előrevetíti a per végső kimenetelét is. Márpedig most a bíróság mellett működő főtanácsnok az Európai Bizottságnak adott igazat.

A per a jelenlegi cafeteria-rendszer végét jelentheti, esélyes ugyanis a mai főtanácsnoki indítvány után, hogy azt a magyar kormány elbukja.

Az Európai Unió az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, ugyanis a magyar kormány nem tágított, és az Európai Bizottság április 10-én az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet. Az Európai Bíróság hamar elővette az ügyet, már májusban megtartották az első tárgyalást.

Az ügy előzménye, hogy a magyar állam kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a  jellemzően külföldi hátterű – cégeket. 2011 novemberében döntöttek arról, hogy 2012-től bevezetik az Erzsébet-utalványt, és a fogyasztásra kész étel vásárlása csak ezzel lehetséges, míg a vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP-kártya felhasználásával minősül béren kívüli juttatásnak. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került, mert azt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatja ki, míg a SZÉP-kártyákkal az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) foglalkozik.

A kormány lépése ellen már a tervek nyilvánosságra kerülésekor tiltakoztak az érintett cégek, így az étkezési utalványok forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo is. Az Európai Bizottság ezért már rögtön, 2011 novemberében kérte a magyar kormányt, hogy módosítson az akkor még csak tervezett szabályozáson, de ez nem történt meg, így indult el a pereskedés. Az ügyben 2012 áprilisában bekérették a francia külügyminisztériumba a párizsi magyar nagykövetet, mert Franciaország hivatalosan is tiltakozott amiatt, hogy szerinte Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat.

A bizottság álláspontja szerint a monopólium és a kibocsátók körének korlátozása indokolatlanul korlátozza az unió belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Yves Bot, a bíróság francia főtanácsnoka most azt állapította meg, hogy a magyar jogi szabályozás az uniós letelepedési irányelv által elismert szabadság jogellenes korlátozását jelenti, mivel a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy e szabályozás értelmében a külföldi vállalkozás csak akkor lenne jogosult ilyen kártya kibocsátására, ha elsődleges telephellyel rendelkezne Magyarországon. Yves Bot ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen.

Az irányelv nem teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy a szolgáltatókat meghatározott jogi formában való működésre kötelezzék, vagyis a SZÉP-kártya kibocsátóinak körét nem lehet azokra korlátozni, amelyek a magyar jog szerinti részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek.

A főtanácsnok a magyar jog azon előírását is az irányelvbe ütközőnek találta, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé SZÉP-kártya kibocsátását, amelyek minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy ügyfélszolgálati irodával. A tagállamok ugyanis nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek.

Bármi lesz is az ügy vége, az aligha következik gyorsan be, így egy ideig még nem kell aggódniuk azoknak, akik munkáltatójuktól a cafeteria keretében Erzsébet-utalványt vagy SZÉP-kártyát igényeltek. Az Európai Bíróság pár hónapon belül hozhat döntést. Ha a mai iránymutatás szerint jár el a bíróság (aminek nagy az esélye), akkor vélhetően a monopólium feloldására, más, külföldi szolgáltatók piacra lépésének lehetővé tételére kötelezheti Magyarországot.

Tény azonban, hogy bármennyire is sikertörténetként állítja be a kormány az új rendszert, a béren kívüli juttatások (nem kevéssé persze az egyre növekvő adótehernek) egyre fogyatkoznak. A tehetősebbek viszont még nyerhetnek is az üggyel.

(Fotó:MTI )