hirdetés

5 éve nem volt akkora áremelkedés Magyarországon, mint most. Januárban az árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. S ne feledjük ez a hivatalos adat, a valóságban ennél sokkal nagyobb volt az áremelés.

 

Ez elmúlt egy évben leginkább az élelmiszerek és az üzemanyagok árai nőttek. Noha az infláció stagnálására számítottak elemzők, a novemberi és decemberi 7,4 százalékról nem vártak további emelkedést, a most közölt adat negatív meglepetés.

Az élelmiszerek ára átlagosan 10,1 százalékkal drágultak. Az étolajé 33,4 a liszté 31, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2 százalékkal drágult, a cukor ára pedig 11 százalékkal emelkedett.

A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7 , a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8,a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.

A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt, tehát tavaly decemberről idén januárra is nőttek az árak, átlagosan 1,4 százalékkal.

Az élelmiszerárstop február 1-jén lépett életbe, február közepéig van érvényben (egyelőre) a benzinárstop, amit a kormány most meghosszabbított újabb hónapokkal.

Az élelmiszerárstop hatása érződhet a februári inflációs adatban, de hogy ennek mekkora hatása lesz, nem emelik-e meg inkább más termékek árát a boltok, az egy hónap múlva derül ki.

A vártnál magasabb infláció a Magyar Nemzeti Bankot is a gondoltnál erőteljesebb kamatemelésre sarkallhatja.

 

( Predrag M)