hirdetés

Nagy a baj az Országos Roma Önkormányzatnál és a fideszes országgyűlési képviselő Farkas Flóri által vezetett Híd a munkába szövetkezetnél. Az Uniós pénzek elköltését felügyelő OLAF ugyanis megkapta a két szervezet fura és már-  már több mint gyanús több százmilliós, milliárdos EU-s pénzek elköltéseiről szóló dokumentumokat. Egyben megérkezett az a bejelentés is az illetékes Cégbíróságra, amely alapján a fideszes roma képviselő Farkas Flóri vezette szövetkezet törvénytelenül működik.

 ORÖ-nol

Áll a bál az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) körül, miután a gyanú szerint a munkahelyteremtésre szánt 600 millióból sok mindenre jutott pénz, csak munkahelyteremtésre nem. Az ORÖ friss botránya ügyében kevés dolgot tudunk biztosan – de az önkormányzat múltja nem sok jóval kecsegtet. ORÖ-történet, botránykrónika és a lehetséges kiutak.

 

Hatszázmillió, hatszázmillió, Flóri, hol a pénz?”, kiabálta a küldöttek egy része az ORÖ február eleji rendkívüli közgyűlésén, ahol a „Híd a munka világába” programmal kapcsolatos visszaélésekre vártak magyarázatot Hegedűs István ORÖ-elnöktől, illetve elődjétől, a ma már miniszterelnöki biztosként tevékenykedő Farkas Flóriántól. A helyszínen nem született válasz, a gyanút viszont tovább erősíti, hogy immár a NAV bűnügyi főigazgatósága is nyomoz az ügyben. A gyanú szerint a munkahelyteremtésre szánt – 75 százalékában uniós – pénzből sok mindenre jutott, például:havi félmillióért bérelt Opel kisautókra, kétszázmilliós székházra, hárommilliós asztali számítógépekre, elegáns bútorokra. Csak éppen munkahelyteremtésre nem nagyon.

 

Az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február végén vizsgálatot rendelt el, az eredményről még nincs hír. A romák és hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegíteni hivatott „Híd a munka világába” program 5 milliárd forintos keretösszegéből 600 millió segítené a roma kisebbséghez tartozók munkavállalását, az ORÖ eddig 300 millió forintot költött el. Hadházy Ákos korábbi fideszes, most LMP-s politikus korrupcióról beszél, és feljelentést tett az ügyben. Az ORÖ szerint Hadházy téves információkon alapuló hibás következtetésekre jutott, szabálytalanságról szó sincs – az LMP-s politikust mindenesetre ismeretlenek megpróbálták egy kivételesen gusztustalan videóval lejáratni, azzal rágalmazva, hogy viszonya volt egy prostituálttal.

 

A bajok nem most kezdődtek az önkormányzatnál. A magát baloldaliként meghatározó Kolompár Orbán, aki 2003-tól 2011-ig állt az OCÖ élén, tavaly ősszel szabadult feltételesen a börtönből, miután gazdasági bűntett miatt egy év tíz hónapra ítélték. Farkas Flórián pedig, aki az MSZP-vel, majd 1998 után a Fidesszel szövetséges Lungo Drom elnökeként 1995 és 2003, illetve 2011 és 2014 között vezette az országos önkormányzatot, 1998-ban Göncz Árpád akkori köztársasági elnök eljárási kegyelmi döntése révén kerülhette el a büntetőpert hűtlen kezelés ügyében.

 

„Ők voltak képesek a cigány közösségeket meggyőzni arról, hogy rájuk szavazzanak. Hogy ehhez mennyi pénz, kampányígéret, vagy bármi egyéb szükséges, az szerintem azért nem releváns, mert ebben semmilyen különbség nincsen a többségi és a cigány politikusok módszerei között” – mondta Farkas és Kolompár sikeréről Forgács István szociológus a Heteknek. A cigányság helyzetével kapcsolatban vihart kavaró írásokkal jelentkező romaügyi szakértő úgy látja: a többségi és a roma politikusok felelősségének kérdését sem szabad külön kezelni, hiszen mindkét szinten hiánycikknek számítanak a felkészült, felelősségteljes és következetes politikusok.

 

Ráadásul Forgács szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalabb, tehetségesebb, tanultabb roma politikusokat minden eszközzel megpróbálják ellehetetleníteni az éppen pozícióban lévő, és a nagypolitikával kokettáló, vagy attól függő, esetleg megvett vagy éppen sakkban tartott vezetők, akik „féltik a hatalmukat, függetlenül attól, hogy egy helyi szemétdombot igazgatnak, vagy országos ügyeket kellene intézniük”.

 

A kisebbségi önkormányzati rendszer születése óta újra és újra felmerül a kérdés, hogy szükség van-e ezekre az intézményekre, vagy a többségi politika egyszerűen megpróbálta „letudni” a létrehozásukkal a kisebbségekkel kapcsolatos tennivalókat.

 

Forgács István szerint szükség van a kisebbségi önkormányzatokra: a romák (és a többi nemzetiség) helyi, regionális és országos képviseletéről nem szabad lemondani. Ugyanakkor a rendszer szerinte a létrehozása óta komoly minőségi problémákkal küzd. „Egy hat általános iskolai osztályt végzett kisebbségi vezető hogyan lehet eredményes tárgyalópartnere a többdiplomás polgármesternek egy százezres városban? Néhány osztályt végzett emberek hogyan vállalhatják annak felelősségét, hogy egy országos szervezetben döntéseket hoznak, milliárdos projektekről értekeznek?”, sorolja kérdéseit a szakértő.

 

A Hetek megkereste Bogdán Lászlót, Cserdi cigány polgármesterét is. Mint korábban megírtuk, Bogdán virágzó mezőgazdasági vállalkozást szervezett a roma többségű Cserdi lakóinak, munkát és megélhetést biztosítva számukra. Télen négy tonna saját termesztésű zöldséget hoztak a budapesti hajléktalanok és szegények számára ajándékba. Emellett Bogdán a helyi fiatalok nevelésébe is bekapcsolódott: emlékezetes akciója volt a „köcsögmentesítési program”, amikor cigány fiatalokat vitt el egy börtönbe, és elmagyarázta, milyen következményekkel jár, ha a bűnözést választják.

Bogdán szerint egyáltalán nincs szükség kisebbségi önkormányzati rendszerre. „Az ORÖ 5-6 ezer ember megélhetéséről szól, kizárólagossá vált, mint érdekképviseleti szervezet, miközben óriási tévedés lenne azonosítani a cigánysággal.” A polgármester keményen fogalmaz: szerinte az ORÖ egyenlő a mutyival, többet árt, mint használ.

 

„Különböző díszcigányok megígérik a pártoknak, hogy 5-10-20-200 ezer szavazatot hoznak, cserébe a politika pozíciókba ülteti őket, miközben az említett vezetők a saját családjukat sem képesek irányítani. Ma úgy néz ki a helyzet, hogy a helyi cigány önkormányzatok Farkas Flórián előtt térdelnek, és várják a támogatást.” Bogdán szerint Kolompár Orbán vagy Farkas Flórián egy-egy párt katonái, azt teszik, amire „felülről” utasítják őket, a mindennapi élettől azonban elszakadtak. A polgármester példaként elmondta, hogy az ORÖ vezetői nem tudták, hogy a budapesti Madách Musical Táncművészeti iskolában tehetséges cigány fiatalok halmoznak sikert sikerre.

 

Mindazonáltal Bogdán szerint alapvetően nem azért nincs szükség az ORÖ-re, mert az a mutyiról szól, hanem azért, mert a cigányok problémái javarészt megegyeznek a hozzájuk hasonló státuszú többségi állampolgárokéval, és ezeket a bajokat nem etnikai alapon kellene orvosolni.

 

Az ORÖ létjogosultságával kapcsolatban tehát eltér Bogdán és Forgács véleménye, a vezetők megítélésében viszont hasonló állásponton vannak.

 

Forgács István szerint reális cél, hogy előbb-utóbb hiteles, becsületes, képzett emberek képviseljék a cigányságot, hiszen rengeteg tehetséges cigány fiatal tanul, viszont mindaddig nem lesz érdeklődésük a politika és a közélet iránt, amíg az „örökös elnökök” csak a riválist látják bennük, illetve amíg az aktuális kormányzat sem kínál nekik érdemi megszólalási lehetőséget, szakmai feladatokat.

 

 

( Esti Újság-Hetek )