hirdetés

Nem tetszik az államfőnknek sem a közpénzeket nyelő MNB-s alapítványok működésére és titkosítására hozott törvény. Éppen ezért előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól. Attól a taláros testülettől, ahonnan épp most ment nyugdíjba dr. Kiss László, az utolsó olyan bíró, akit még a liberális ellenzéki és a jelenlegi kormány oldal közösen nevezett ki.

áder

A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

Mint azt korábban megírtuk, Kövér László, az országgyűlés elnöke a múlt héten írta alá azt a törvényt, amelynek lényege, hogy a nyilvánosság kizárásával lehet adni majd közpénzeket jegybanki alapítványoknak, és a Magyar Posta pénzügyeibe sem tekinthet bele egy hétköznapi halandó. A közpénz elveszíti közpénz jellegét, azaz már alapítványi pénz lesz csak, ha az MNB alapítványba kerül – valahogy így magyarázta meg elég kurtán és furcsán Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Kövér László korábban azt mondta, hogy természetesen közpénz a jegybanki alapítványoknál levő pénz. Később akadtak kormányzati oldalon is, akik elfogadták ezt, de azt mondták, van olyan eset, amikor indokolt a közpénzek felhasználását nem a nyilvánosság előtt végezni. Több civilszervezet is alkotmánysértőnek gondolja a törvényt, tiltakoznak ellene, az adatvédelmi hatóság elnöke is aggályosnak tartja.

Végül Áder elé került a törvény. Neki öt napja volt dönteni, hogy az Alkotmánybíróság elé utalja, előzetes normakontrollt kérve, vagy visszadobja a parlamentnek (de utána, ha a parlament újra elfogadja – akár változtatás nélkül is –, alá kell írnia), vagy nyomban aláírja. Most úgy tűnik, az államfő talán mégsem úgy gondolkodik a közpénzekről, mint a kormány.

Az államfő közleményében azzal indokolta a normakontroll kérését, hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel. Ráadásul a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A visszamenőleges hatály tilalma miatt landol a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása is az Alkotmánybíróságnál.