Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és hitelesítette Nyakó István MSZP-s politikus vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét szerdai ülésén a Kúria. A jogállamiság diadalmaskodott, a kopasz, sunyi, beelőzős, feltartós ügyintézés pedig elbukott. A Kúria döntése után várjuk kíváncsian, hogy az NVI és az NVB illetékes vezetői mikor mondanak le, akik úgy döntöttek, hogy az ex-fideszes polgármester feleségének a népszavazási kezdeményezésével és ügyintézésében semmi kifogásolnivalót nem láttak.

 A kérdés úgy hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Az ügy előzménye, hogy február 23-án délelőtt tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen vártak ugyanis arra, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés arról, a bíróság elutasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezést. Az épületben megjelentek arra vártak, hogy a bírósági elutasítás után elsőként adhassák le saját kérdésüket. A kérdést végül elsőként Erdősi Lászlóné tudta leadni, négy másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust; a szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több „kopasz férfi” akadályozta politikusukat. Mindezt pedig az ipari kamerák rögzítették is.

Az NVB ezek után Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette, és – a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva – Nyakó István kérdését elutasította. Az NVB határozatában megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek – akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek – a magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, ugyanakkor nem látta bizonyítottnak, hogy Erdősi Lászlóné vagy kísérője kihasználta volna ezt a helyzetet.

A Kúria egy korábbi végzésében már megállapította, hogy akadályozták Nyakó Istvánt népszavazási kérdése benyújtásában. Az NVB határozataival szemben Nyakó István jogorvoslatot nyújtott be, amelyeket szerdán bírált el a Kúria.

A bíróság internetes oldalán olvasható végzések szerint a Kúria elsőként a népszavazási kezdeményezések benyújtásának sorrendiségével kapcsolatos problémát tekintette át. A bíróság arra jutott, hogy az időbélyegző szerint Erdősi Lászlóné (nem személyesen) 11 óra 34 perc 03 másodperckor, míg Nyakó István (személyesen) 11 óra 34 perc 07 másodperckor érkeztette a kérelmét. Az is megállapítható az NVI által kiállított átvételi elismervényekből, hogy az átvevő által aláírt és hivatalosan az NVB-hez benyújtott érkeztetés időpontja Nyakó István esetében 11 óra 41 perc, míg Erdősi Lászlóné esetében 11 óra 53 perc volt.

A Kúria ezek alapján úgy ítélte meg, hogy Nyakó István tekinthető a népszavazási kezdeményezést elsőként benyújtónak.

A választási alapelvek sérelmével kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást, hogy a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem.

A bíróság megállapította azt is, hogy azzal, hogy a csoport tagjai valós beadványozói szándék nélkül együttesen tartózkodtak az NVI székházában, csökkentették Nyakó István esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb odajuthasson az érkeztető bélyegzőberendezéshez, ekként sérült az esélyegyenlőség alapelve.

A Kúria szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség elveinek a sérelme miatt Nyakó István kérdését kell elsőként benyújtottnak tekintetni, vagyis Nyakó István elsőbbsége „ezen az ágon is megállapítható”.

A Kúria ezek alapján megvizsgálta Nyakó István – immáron elsőként benyújtottnak tekintett – kérdését, és megállapította, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelel, így a kérdést hitelesítette.

A Kúria végzését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd a megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Innentől indulhat az aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezést ugyanis csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást. Ez akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(Forrás: Esti Újság–Kreatív Online)