hirdetés

Megkezdődött a Hungária Értékpapír Zrt. sokmilliárdos, több száz rendbeli csalással, sikkasztással vádolt két cégvezetőjének, S. Istvánnak és K. Lászlónénak, valamint négy társuknak a büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken. Már senki nincs ebben az eljárában előzetesben vagy épp komolyabb kényszerintézkedés hatálya alatt. 

hungaria gyanúsítottakA vád szerint az 1997–1998-as gazdasági válság következtében az első- és a másodrendű vádlott tulajdonában és irányítása alatt álló, ceglédi székhelyű cégnél a befektetett ügyfélvagyonban négyszázmillió forintos hiány alakult ki. Ezután a vádlottak alapítottak egy másik befektetési társaságot, ahová a piaci átlagot meghaladó, fix hozam ígéretével csábítottak új ügyfeleket.

Az így szerzett bevételekből, majd pedig tízmilliárdos nagyságrendű fedezetlen vállalati kötvénykibocsátásokból fedezték likviditási gondjaikat. A hozamok kifizetését különféle pénzek átcsoportosítgatásával oldották meg, 2008-tól azonban már nem tudták kigazdálkodni az esedékes tartozások kiegyenlítését, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez.

A vádirat szerint legkésőbb 2007-től kettős könyvelés alakult ki: miközben az ügyfelek pénzét mozgatták, és erről valótlan tartalmú, hamis aláírásokkal ellátott bizonylatokat adtak ki, a maguk számára különféle füzetekben rögzítették a tényleges pénzügyi helyzetet.

A vádlottak cégei idővel évi 20-24 százalékos hozamot ígértek a fedezet nélkül tízmilliárdos nagyságrendben kibocsátott vállalati kötvényeik után. Számos ügyfél kimagasló haszonnal zárta az ügyletet, még az alkalmazottak egy része is jó befektetésnek tekintette a Hungária értékpapírjait, ezért családtagjainak, barátainak is ajánlgatta. Ezekre a kötvényekre csőd esetén nem járt állami garancia, ám később az Országgyűlés törvényt hozott a Quaestor-kötvényesekéhez hasonló kártalanításról.

Az ügyészség szerint az első- és a másodrendű vádlott, bár volt némi tapasztalatuk a biztosítási szakmában, nem rendelkezett a vádbeli ügyletek nagyságrendjéhez és bonyolultságához szükséges pénzügyi ismeretekkel, kvalitásokkal. A cégeiknél érdemi belső vizsgálatok nem folytak, nem ellenőrizték, hogy egyes alkalmazottjaik mennyire eredményesen forgatják az ügyfelek pénzét.

Ugyanakkor centralizált volt a vezetés, az első-, a másod- és a budapesti fiókot vezető harmadrendű vádlott nyomást gyakorolt az alkalmazottakra. Ők így akkor is végrehajtották az utasításokat, ha a szükséges feltételek hiányoztak, illetve nem tudtak meggyőződni eljárásuk szabályszerűségéről. A vezetői utasításokat gyakran csak szóban adták, és esetenként kifejezetten ügyeltek arra, hogy ne maradjon nyomuk.

A kezdeti időszakban még 10-15 fős cég 2015-re 94 alkalmazottal működött, a vezetők 2007–2009-ben 25, 50, majd 75 millió forintos osztalékot vehettek ki. 2014-ben egy II. kerületi új irodaházba költöztek, ezzel is jól prosperáló pénzügyi vállalkozás látszatát keltve. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Az év vállalkozója díját kapta meg az elsőrendű vádlott 2009-ben, a másodrendű vádlott pedig 2013-ban a regionális év vállalkozója díjat.

A vádirat szerint a Hungária Zrt.-nél vezetett, a befektetői számlát érintő, jogosulatlanul, a törvényi előírások megsértésével adott értékpapír-kereskedelmi és pénzügyi műveletekkel a vádlottak jogosulatlan haszonszerzés céljából, éveken át, szervezetten tévedésbe ejtették a befektetőket.

Magánszemélyek és gazdasági társaságok mellett önkormányzatok pénzét is kezelték a vádlottak cégei. Százhalombatta önkormányzatát például kétmilliárd, Alsónémediét egymilliárd, Fótét kilencszázmillió forint kár érte az ügyészség szerint.

A Pénzügyi Szervezetek Országos Felügyelete a 2010-es évek első felében többször vizsgálta a Hungária Zrt.-t, megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat, amelyek kijavítására utasította a cégvezetést és többször kiszabott többmilliós felügyeleti bírságot. A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában függesztette fel a zrt. működését.

A bűncselekmény-sorozattal okozott kár, illetve az elkövetési érték hozzávetőleg 5-10 milliárd forint. A meg nem térült kár a folyamatban lévő perek és a kárrendezés miatt pontosan nem megállapítható.

A vádirat tartalmazza azt is, hogy az első- és a másodrendű vádlott zárkózottan élt, gyakran utazott külföldre, főként Németországba és Svájcba. Vidéki otthonukon kívül volt ingatlanjuk Budapest belvárosában és üdülőik külföldön. Mindketten elváltak, majd élettársként egymással éltek.
Mind a hat vádlott a Hungária cégcsoportnál dolgozott, és a nyomozás során javarészt tagadta bűnösségét.

A tegnapi tárgyaláson ismertették a több száz oldalas vádiratot, a következő tárgyaláson megkezdődnek a vádlotti vallomások, várhatóan januárban pedig a több mint háromszáz tanú, köztük több mint kétszáz sértett kisbefektető meghallgatása.
A kárrendezési törvény alapján a Kárrendezési Alap korábban már több mint húszezer Quaestor- és Hungária-kötvényes károsult részére csaknem 37 milliárd forintot utalt át a kifizetőhely számára, ennek nagy részét a jogosultak fel is vették.