Sok furcsaság van  Gyüre-gyilkossági ügyben. A 24 évvel ezelőtti bérgyilkosság során a szemtanúk személyleírása ugyanis nem illik a vádlottakéra. Ráadásul mindenki két emberről beszélt, akik Gyürét kivégezték. A per védett tanújának szavahihetősége azonban megkérdőjelezhető, mert azt  állítja Sz.József, hogy ő jelen volt a bérgyilkosságnál, de akkor  3 embert kellett volna látnia a szemtanúknak. De baj van a epentitó vallomásával a lövések számának tekintetében is, hisz ezt sem tudta eltalálni a védett tanú. Az pedig csak hab a tortán, hogy a gyilkosságnál jelenlévő pentito, még a gyilkosság napját sem tudta pontosan megmondani. Nos a 24 évvel az események után megvilágosodott pentitó alkut kötött feltehetőleg, bár a gyilkosság részletei nem igazán stimmelnek.

 

Péntek reggel 9 órakor kezdődött Portik Tamás egykori társa, Gyüre József meggyilkolásának ügyében a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádirat ismertetése után az ügyben gyilkossággal vádolt K. Gábort és a vádiratban felbujtóként szereplő Portik Tamást is meghallgatták. A közel 24 éve történt gyilkosság ügyét még idén lezárhatják. Bár

„Bírónő, én politikai utasításra vagyok meggyanúsítva, kreált ügyekben. Ártatlan vagyok!” – csattant fel Portik Tamás pillanatokkal azután, hogy K. Gábor védője ismertette a fegyverszakértő véleményét az 1999-es gyilkosságkor használt pisztollyal kapcsolatban.

Az alvilág egykor kulcsfontosságú szereplőjét péntek reggel kísérték ismét a Fővárosi Törvényszékre, hogy egy közel 24 éve történt gyilkosság egyik vádlottjaként meghallgassa a vádiratokat. Ő a vád szerint felbujtóként szerepel a Tompaként is ismert Gyüre József meggyilkolásának ügyében, míg K. Gábor lehetett az, aki elsütötte a fegyvert Portik utasítására. Végül egyikük sem járult hozzá, hogy fénykép készüljön róluk a távmeghallgatás

K. Gábor szintén tagadta a vádakat, amikor úgy fogalmazott:

Két éve vagyok alaptalanul letartóztatva, bírónő, engedjen haza!-mondta a gyilkossággal vádolt férfi a tárgyaláson.

K. Gábort 2021 februárjában tartóztatták le, miután a rendőrség 2020 őszén határozott a nyomozás folytatásáról, és újabb bizonyítékokat találtak az üggyel kapcsolatban.

A fővárosi főügyész akkori közleménye szerint Portik Tamás az 1990-es évek közepétől olyan bűnbandát szervezett maga köré, amelyet ő irányított. A tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Gyüre József is ennek a csoportnak a tagja volt, de időközben megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik Tamás megbízott két másik bandatagot, hogy öljék meg a férfit.  A vádirat szerint 1999 áprilisában meg is jelentek XI. kerületi bérelt lakásánál, ahol egyikük egy hangtompítós géppisztollyal több lövéssel kivégezte. Ezután az Erzsébet hídról a vízbe dobták a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton. A sértett holttestére 1999. május 6-án leltek rá.

A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, a gyilkosságot végrehajtó K. Gábort pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja.

Életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt velük szemben a vádiratban. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőüggyel.

A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt, de az ő ügyét együttműködésére tekintettel elkülönített eljárásban tárgyalják. Ugyanakkor őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja. A vád szerint egy 1998-as emberölési ügyben nem adta át a nyomozó hatóságnak a birtokában lévő bizonyítékot, hanem pénzért ajánlotta fel a gyanúsítottnak, illetve ügyvédjének.

Sokak szerint idén júniusban pont kerülhet a történet végére, így akár ítélet is születhet a közel 24 éves gyilkosság ügyében.

Az ügy érdekessége, hogy annak idején a szemtanúk pontos személyleírást adtak az elkövetőkről és magáról a gyilkosság körülményeiről. Azonban ezen tanúk, akik a társasházban laktak, ahol a gyilkosság történt, meghaltak már . Nos ezen vallomások alapján a vádlottak padján ülőkre nem illik a személyleírás sem. Ráadásul két elkövetőről beszéltek, nem harcról. De van más baj is az üggyel. A Dunába dobott fegyver miképp került a partra ? Szétszedett állapotban, amit hajléktalanok találtak meg ? De a lövések száma sem stimmel. Sőt az ügy védett tanúja szerint április 25-én lőtték fejbe Gyürét, de az orvosszakértő szerint május elseje után halt meg feltehetőleg az áldozat. Ráadásul a korábbi tanúk Gyürét még látták élve az állítólagos bérgyilkosság után. Azaz a koronatanú szavahihetőségét bizony sok sok kérdőjellel kell kezelni úgy tűnik.

Súlyos hibákat követtek el a rendőrök a nyomozás során-ezt a rendőrség írta le. A rendőri jelentés tartalmazza a tanú vallomásokat. Meg is nevezte az elkövetőket egy tanú. Az ügy koronatanúja Sz.József április 25-ei időpontban jelölte meg a gyilkosságot. Szürke lyuk van az eljárásban mi történt 9 nap alatt. 22 évvel a gyilkosság után égvilágosodik, ő ott volt, de ő csak nézet. Nem stimmel a lövések száma sem. Érthetetlen, hogy a Dunába dobott fegyver hogy került a partra. Lehetetlen és képtelenség ez. A védett tanú Sz.József és a nyomozati események során begyűjtött bizonyítékok, helyszínelési jegyzőkönyvek, semmi nem stimmel. Úgy tűnik próbált vádalkut kötni feltehetőleg Sz.József, hisz más életellenes ügyekkel is gyanúsítják.-mondta dr. Novák Péter, ügyvéd.