hirdetés

Majd 15 év késedelemmel de sikeres fellőtték a James Webb űrteleszkópot, amitől sokat várnak a NASA szakemberei és a kutatók is. A szerkezet fél éven belül már működni fog és az univerzumról gyűjtött friss adatokat küldi majd másfél millió kilométer távolságból.

 

Magyar idő szerint december 25-én, nem sokkal délután egy óra után fellőtték az űrbe a James Webb űrteleszkópot, a NASA 11 milliárd dollárosra hízott szuperprojektjét, amely – ha minden jól megy – a közeljövőben az univerzum legkorábbi időszakait vizsgálja majd, de megfigyelhet frissen születő csillagokat, és a lakható exobolygók felfedezésében is óriási szerepe lehet.

Közvetlenül a Webb indítása előtt is több kisebb halasztást kellett elrendelni, előbb technikai probléma, majd időjárási tényezők miatt csúszott december 18-ról egészen december 25-ig a fellövés hivatalos ideje.

A több mint 30 éve megálmodott, másfél évtizeden át csúszó és dráguló teleszkópot a Francia Guyanán található Kourou-ból, az Európai Unió legnagyobb űrrepülőterének számító Guyana Űrközpontból lőtték fel. Az Egyenlítőhöz közeli indítási pont a Föld forgása miatt előnyös, ez ugyanis plusz lökést adhat a rakétáknak, hiszen a Föld felszíne az Egyenlítőnél 1670 km/óra sebességgel mozog.

A rakéta jelen esetben az egyik legmegbízhatóbb típus, a 111 fellövéséből 106-ot sikerrel teljesítő Ariane 5 volt – ebbe kellett begyömöszölni a hatalmas, kinyitott állapotában teniszpálya méretű teleszkópot.

Az összehajtogatás, pontosabban az űrben való kicsomagolás kritikus lesz a James Webb űrtávcső életében, a művelet minden egyes mozzanatának tökéletesen kell zajlania, különben a méregdrága küldetés még azelőtt véget ér, hogy igazából elkezdődött volna.

Az űrteleszkóp YouTube-oldalára feltöltött videó alapján az indítás után 31 perccel a napelemeit nyitja ki, két óra elteltével pedig az antennáit. A következő nagyobb műveletre már a harmadik napon kerül sor, ekkor kezd kinyílni az öt hajszálvékony kaptonrétegből álló napernyő, majd a negyedik napon a 6,5 méter átmérőjű, arannyal bevont, 18 hatszögalakú panelből álló főtükröt is magában foglaló torony is megmozdul. A tervek szerint a napernyő rettentő vékony fóliája a fellövés utáni hetedik napon nyeri el végleges formáját, a tizedik napon pedig elindul a főtükör kinyitása is.

A Webb eközben hatalmas kozmikus utat tesz meg, 29 nap alatt 1,5 millió kilométerre távolodik el a Földtől az úgynevezett L2 Lagrange-pontot célba véve – itt a Föld és a Nap együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat a teleszkóp. Az út közben végzi el a különböző kalibrációkat is, a fellövés során, hiszen a rakétába zárva ami csak lehet, az elállítódik majd rajta.

A James Webb élettartama 5-10 év lesz, legalábbis most ennyire tervezik, de a Hubble esetében is csak 15 évre szólt az optimista becslés, és még ha néha döcög is, de 31 évvel később is dolgozik.

A Webbnek ennél biztosan kevesebb ideje lesz a munkája elvégzésére, 1,5 millió km távolságban ugyanis esély sincs arra, hogy valaki megszerelje, ha történik vele valami. A tervek szerint akár 13,6 milliárd éves fényforrásokat, az univerzum első fényeit vizsgálhatja majd, megfigyelheti az első galaxisok formálódását, a most, frissen születő csillagok keletkezését is megláthatja, illetve „lakható” exobolygók után is kutat majd.

(Predrag)