Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az összes kontinens közül itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést – közölte a Meteorológiai Világszervezet az Európa klímaállapotáról szóló jelentésében.

A jelentés elkészítését egy nagyon szélsőséges nyár előzte meg. Nagy-Britanniát rekordhőmérséklettel járó hőhullám sújtotta, alpoki gleccserek soha nem tapasztalt gyorsasággal olvadtak meg, és a Földközi-tenger vizének hőmérséklete is hosszú ideig nagyon magas volt.

„Az európai kontinens nagyon érzékletesen szemlélteti a globális felmelegedést, és arra figyelmeztet bennünket, hogy még a leghatékonyabban védekező társadalmak sincsenek védve az időjárási szélsőségek hatásaitól” – jelentette ki Petteri Taalas, a WMO főtitkára közleményében.

Az európai kontinensen a hőmérséklet 1991 és 2021 között évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fokkal nőtt, miközben a globális növekedés átlagosan 0,2 fok volt évtizedenként. Clare Nullis, a WMO szóvivője hozzátette, hogy a Földön a legnagyobb mértékben az Északi-sarkvidék melegszik, Európánál is gyorsabban, de a WMO hat régióra osztotta a világot, és az Északi-sarkvidéket nem számítja külön régiónak.

Az elmúlt egy évben történt szélsőséges időjárási eseményeket – főleg áradásokat és viharokat – a klímaváltozás még elviselhetetlenebbé tette, és rekordnagyságú, több mint 50 milliárd dollár értékű kárt okozott Európában.

Európa kiugró melegedésének az az oka, hogy a kontinens nagy része a sarkvidéki, illetve a szubarktikus övben helyezkedik el, tehát a Föld leggyorsabban melegedő tájain, de az is, hogy megváltozott a légköri áramlatok, a felhők elhelyezkedésének rendszere – állítják tudósok.