hirdetés

A grönlandi jég gyorsabban olvad, mint gondolták, ez pedig nagyobb ökológiai katasztrófát jelent, mint sejteni lehetett. Egy hidegháborús amerikai kutatóbázis ugyanis a jég alatt veszélyes mérgező anyagokat és rákkeltő klórvegyületeket hagyott maga után.

gronlandA veszélyre William Colgan, a kanadai York Egyetem kutatója mutatott rá a Geophysical Research Letters című szaklapban bemutatott tanulmányában, amelynek elkészítésében egy dán, amerikai és kanadai nemzetközi kutatócsapat vett részt.

Az amerikai hadsereg mérnökei 1959-ben kezdtek hozzá a katonai bázis kiépítéséhez Grönlandon a több méter vastag hótakaró alatt. Laborok, kórház, templom és egy mozi is tartozott a bázishoz, ezeket alagutak kötötték össze egymással. Az energiát egy mobil atomreaktor szolgáltatta.

Szovjetunió elleni atomrakétákat akartak készíteni

A bázison szolgáló mintegy kétszáz katona hivatalosan sarkvidéki kutatóprojekten dolgozott, a Camp Centurynek azonban titkos feladata is volt: az Iceworm-projekt, aminek célja a Szovjetunió elleni atomrakéták készítése és tesztelése a bázison.

A mérnökök azonban megállapították, hogy a jégtömegek a korábban feltételezettnél gyorsabban mozognak, emiatt az alagutakat a beomlás veszélye fenyegeti. 1967-ben ezért az amerikaiak elhagyták a bázist.

A veszélyes anyagok ott maradtak

A hadsereg magával vitte a reaktort, de nagy mennyiségű veszélyes és mérgező anyag maradt hátra: rákkeltő klórvegyületek, poliklorinált bifenilek (PCB), több mint 1890 hektoliter gázolaj, ismeretlen, nagy mennyiségű radioaktív hűtővíz és több ezer liternyi fertőzött szennyvíz. A hótömegekbe zárva úgy tűnt, nem jelenthetnek veszélyt a hulladékok. Amikor a megmaradt vegyi anyagokat otthagyták, senki sem gondolta, hogy valaha is felszínre kerülhetnek.

Gyorsabban olvad, mint gondolták

Az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a világ többi részén. 2090-re az olvadó jég mennyiségét már nem egyenlíti ki a lehulló hó, emiatt felszínre kerülhetnek a mérgező hulladékok. A jég miatt keletkező repedéseken át viszont már jóval korábban is kerülhet olvadékvíz a szennyezett alagútrendszerbe, amely jelenleg 35 méterrel a felszín alatt található – vélik a tudósok. Hozzátették: mivel nagyon drága a bázis feltárása és a hulladék eltávolítása, a takarítási munkálatok csak akkor kezdődhetnek, ha a fölötte lévő jégrétegek elolvadtak.

Ki a felelős a szennyezésért?

A tisztítási munkálatokat pedig csak akkor tudják elkezdeni, ha tisztázzák, melyik ország felelős a szennyezéséért. – Morális értelemben a két ország közösen felel a tisztítási munkáért. Hiszen bár az amerikaiak építették a bázist, a dánok adták meg rá az engedélyt – vélte a neves tudománytörténész, Kristian Hvidtfelt Nielsen.