Orbán volt miniszteréből lett alkotmánybíró, Stumpf István nem szavazta meg, sőt különvéleménnyel élt,  az Ab azon döntése miatt, hogy a taláros testület szerint az nem probléma, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek bonyolult procedúrán kell átesniük, ha külföldről akarnak szavazni, míg a határon túli magyaroknak elég hozzá egy levél is.

Az Alkotmánybíróság 8:5 arányban visszadobta egy Angliában élő magyar állampolgár panaszát, aki a 2014-es választások előtt leírta, hogy neki sajnos ötórás utazásba és sok pénzbe kerülne, továbbá munkahelyi problémát is okozna, hogy elmenjen szavazni a magyar külképviseletre. A panaszos szerint alkotmánysértő, hogy mivel van magyarországi állandó lakcíme, nem szavazhat levélben, míg a szomszéd országokban élő magyarok ezt simán megtehetik.

A bírák többsége szerint nincs hátrányos megkülönböztetés a hazai lakcímmel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok eltérő szavazási szabályaiban, mert két különböző csoportról van szó.

Bár a panaszos elmagyarázta, miért nehéz angliai vidéki lakóhelyéről még Londonba is eljutnia, a bírák szerint a törvény „nem zárja el a szavazástól … a szavazás napján külföldön tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárt: választása szerint szavazhat a külképviseleten, vagy hazatérhet és leadhatja a szavazatát az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben”.

A különbségtételt indokoltnak tartják, mert az állandó hazai lakóhellyel rendelkező választópolgár „közvetlenebb és erősebb” kapcsolatban áll a magyar állammal, mint a határon túli.

Hivatkozik az Ab a kormány még Navracsics Tibor miniszter által kifejtett álláspontjára is. E szerint „a választópolgároknak a szavazás napján külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető, emiatt a választópolgár következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik, ez pedig a választás tisztaságát veszélyeztetné azzal, hogy a szavazatok előzetes megvásárlását és a szavazás titkossága sérelmének megvalósítását megkönnyítené”.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is hasonlóan érvelt. Igaz, ő elismerte, hogy visszaélés a határon túliak esetében is történhet, de ez szerinte „gyakorlatilag – a választópolgárok kisebb számára és földrajzi szóródására tekintettel – jóval kisebb veszélyt jelent a választások tisztaságára”.

Az Ab kimondta: az országgyűlés természetesen megváltoztathatja a szabályokat, és lehetővé teheti minden külföldön tartózkodó választópolgárnak a levélszavazást, de nincs ok arra, hogy ezt kötelezően előírják a törvényhozóknak.

A határozatot öt bíró – Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter – nem fogadta el. Egy részük az érintett törvényhely megsemmisítését, más részük az mulasztásos alkotmánysértés kimondását tartotta volna helyesnek.

Stumpf István így fogalmazott. Hiba, hogy a többségi határozat a szavazás módját mellékes „technikai” szabálynak minősíti: határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választójogosultak választójogát, vagyis diszkriminálja őket. Azokat a magyar állampolgárokat, akik immár jelentős számban (nem ritkán kényszerűségből) hagyják el hazájukat, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön éljenek.

A választási szabályok módosításáról zajló politikai eszmecserében is az egyik problémás pontnak tartották a levélszavazás kérdését, és a további lépésekhez egyebek közt az Alkotmánybíróság mostani állásfoglalását is várták.