Először jártak sikerrel humán embrió DNS szekvenciájának megváltoztatásában kínai tudósok. Ázsiában hősként ünneplik a modern Frankensteineket, a Nyugat viszont retteg tőlük. Eredményeik nemzetközi felháborodást váltottak ki, Kína viszont nem lát etikai korlátot az embriókutatásban.

Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora kollégáival a béta talasszémia örökletes vérképzőszervi kórért felelős gént „iktatták ki” úttörő technológiát alkalmazva. A béta talasszémia a dél-kínai gyerekek leggyakoribb, bizonyos esetekben halálos vérképzőszervi betegsége.

A tanulmányhoz kórházak által selejtezett, problémás embriókat használtak vagy több spermiummal megtermékenyített petesejteket vettek igénybe, melyeket „a világ tudósai évtizedek óta felhasználnak, mivel sosem lehetne belőlük élve születés”.

Nyugati biológusok komoly erkölcsi aggályaiknak adtak hangot, a két legnagyobb tekintélyű tudományos lap a brit Nature és az amerikai Science sem publikálták elküldött eredményeiket. Sőt, felhívták a kutatócsoport figyelmét, hogy szüneteltessék a munkálatokat addig, amíg széles szakmai körben meg nem vitatták a kérdést.

Huang Csün-csiu munkája azonban kínai kollegái körében erőteljes támogatásra talált. Csen Kuo-csiang, a Cinghua Egyetem biológiaprofesszora szerint a kritikák önkényesek: „Ha azt tennénk, amit mondanak, humán embriókon egyáltalán nem lehetne kutatást végezni. Az áttörések, melyek ezen a tudományterületen lejátszódnak, minden egyes embernek hasznára válnak. Sok betegség orvoslásának, az egészség megőrzésének, a fiatalságnak, a hosszú életnek az emberi gének átszerkesztése a kulcsa. A jövőben mindez lehetővé válik és sok családot szabadít meg a szenvedéstől.”

Csao Si-min, a sanghaji Fudan Egyetem biológusa egyáltalán nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel „csak életképtelen embriókon kísérleteznek”, valamint a „kutatás igen messze van a klinikai alkalmazástól vagy a kereskedelmi forgalomtól”. Szerinte az emberi génmódosítás „elkerülhetetlen”, a technológiát növényeken, állatokon már alkalmazzák, a következő lépés az ember. De mint minden eljárásnak, ennek is megvannak a kockázatai, ezért ezeket a kísérleteket csak szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között kell végezni, ugyanis nem várt mutációk léphetnek fel, amelyek később nemzedékről nemzedékre öröklődhetnek. Az emberi faj kihalásához vezetne, ha tömegesen, ellenőrizetlenül módosítanák a DNS-t – nyilatkozta Csao Si-min.

Huang kutatócsoportja 86 „megsemmisítésre szánt” embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás. A 70 százalékuknál aggasztó problémákba ütköztek: az egyik, hogy a génhasítási technológia gyakran elvéti a kiválasztott gént, emellett a kezelés után az embriókon mutációk is jelentkeztek.

Ázsiai tudósok már végeztek humán DNS kísérletet, tíz évvel ezelőtt hősként ünnepelte hazájuk a dél-koreai biológusokat, aki sikeres embrióklónozásról adtak hírt. Később kiderült, hogy nem mondtak igazat.

A South China Morning Post szerint az ázsiai kutatók általában nagyobb szabadsággal kísérletezhetnek humán embriókon, mint nyugati kollégáik, mivel a közvélemény ezt jobban hajlamos elfogadni és kevesebb a vallási ellenvetés is.