hirdetés

A hangyák akár az űrben, a földi gravitáció nélkül is képesek rá, hogy csapatmunkával fedezzenek fel új területeket – állapították meg a kutatók, akik a rovarok együttműködési módszereit tanulmányozva akarnak keresési algoritmusokat kifejleszteni csapatban mozgó robotok számára.

 hangya2

A vizsgált hangyákat 2014 januárjában küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és a velük folytatott kísérletek eredményeit a Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban közölték. A vizsgálatban részt vevő Deborah Gordon szerint a hangyák már sokféle földi környezetben bizonyították lenyűgöző együttműködési képességeiket, a mikrogravitációs környezetben tapasztalt eredmények azonban teljesen újak.

A szakemberek szerint a hangyák számára ugyan kissé nehézkes volt a kapcsolattartás csúszkálás közben, de amikor elsodródtak egymástól, “lenyűgöző képességeikről” tanúbizonyságot téve voltak képesek újra és újra megvetni a lábukat a szilárd talajon.

Néha egymásba kapaszkodva másztak vissza. Máskor sikerült egyszerűen leereszkedniük a felszínre. Azt hiszem, hogy ennek a biomechanikája rendkívül érdekes  -idézte Gordont a BBC News.

A kutatók gyepihangya-kolóniákat küldtek fel az űrállomásra. A rovarok tárolására használt apró, átlátszó műanyagdobozok mindegyikében volt egy “fészkelőhely”, ahol a hangyák éltek. A kísérletben a kutatók fokozatosan növelték a hangyák rendelkezésére álló területet, és összehasonlításképpen kollégáik a Földön is elvégezték ugyanezt a vizsgálatot. Földi körülmények között a terület kibővülésének és a “népsűrűség” csökkenésének következtében a rovarok nagyobb területet fedeztek fel és jobban szétszóródtak, alig öt percen belül a tároló szinte mindegyik sarkában megfordult már több mint egy hangya. Az űrben lévő hangyák is igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, és a mikrogravitációval küzdve elindultak az új területek felfedezésére, ám közel sem voltak olyan hatékonyak, mint a Földön lévő társaik.

Azt hiszem, ennek részben az lehet az oka, hogy a kapaszkodásra való koncentrálás miatt lassabban haladtak és nem volt lehetőségük a terület alapos feltérképezésére – mondta Gordon hozzátéve, hogy a hangyák olykor 3-8 másodpercet lebegtek a semmiben.

Minden hangya képes a kollektív kutatásra. Nem tudjuk, miként csinálják. Létezhet valami érdekes algoritmus erre, amelyet még nem fedeztünk fel – magyarázta a szakember, aki megjegyezte, hogy ilyen algoritmusokkal be lehetne programozni a robotokat arra, hogy csoportban központi irányítás nélkül kutassanak. A szakemberek most iskolás csoportok segítségét kérik, hogy a környezetükben élő hangyafajokkal és saját gyártású felszerelésekkel végezzenek hasonló kísérleteket, további információkat gyűjtve a rovarokról.