hirdetés

Jó néhány farkas él a Bükkben, de jelenlétüknek sem a helybeliek, sem a külterjes állatokat tartó gazdák nem örülnek. A szakértők mégis azt mondják, örvendetes az élővilág szempontjából, hogy ezek a nagyragadozók az elmúlt húsz évben, lassan, de biztosan visszatelepültek.
farkas-afpSok helyen lehet farkasnyomot találni, hatalmas területeken mozognak – mondta Barta Attila, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre. Nagy táplálékbázisuk van, nem gond nekik zsákmányt találni. Leginkább azokon a területeken mozognak, ahol kisebb az emberi jelenlét, de tény, hogy felbukkannak turistautak mentén, fakitermelések közelében is. Főleg éjszaka mozognak, ebben az időszakban az emberek ritkábban vannak kint a természetben, ezért elég kicsi a valószínűsége, hogy valaki farkassal találkozzon.

Szlovákia felől spontán települtek vissza az 1980-as években ezek a nagyragadozók. A farkas olyan izomzattal, testfelépítéssel rendelkezik, ami feljogosítja arra, hogy az ember tisztelje, de pánikra nincs ok. Egészséges farkas nem támadt emberre az elmúlt kétszáz évben, de azért ne akarjon senki közel menni hozzájuk – mondta Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa. Akinek olyan szerencséje van, hogy láthat egy farkast, próbálja meg inkább lefényképezni.
Jelenlétüknek a környékbeli gazdák nem örülnek, mert megtámadhatják a szabadban tartott állatokat – magyarázta Szabó Ádám, és hozzátette: a külterjes állattartásnak vannak írott és íratlan szabályai, amiket be kell tartani. A kinti állatokra pásztornak, gulyásnak vagy villanypásztornak kellene vigyázni, így teljes biztonságban lennének.

– Hosszú évek óta igyekszünk tájékoztatni a lakosságot, hogy a nagyragadozók visszatérőben vannak, és ez öröm – mondta Gálhidi László, a WWF erdővédelmi programvezetője. Három nagyragadozóról van szó: a barna medvéről, a szürke farkasról és az eurázsiai hiúzról. Ezek a ragadozók amolyan „karmesterek” az erdőben. A jelenlétük kialakít egy virtuális félelemtérképet, a növényevők megtanulják, hogy hova lehet menni biztonsággal, és hova nem. Ennek van egy olyan hatása is, hogy ahol a növényevők kevésbé vannak jelen, mert nem érzik magukat biztonságban, ott gazdagabb lesz a cserjés, dúsabb lesz az erdő növényzete, ez pedig kihat az élővilágra is. Újabb és újabb rovarfajok jelennek meg, azokat követik a madárfajok stb. – magyarázta Gálhidi László.

A farkas eszmei értéke 250 ezer forint, és bűncselekmény az elejtése. Előfordul – ha nem is derül ki hivatalosan, de a szóbeszéd alapján tudni lehet –, hogy a haszonállattartók, amennyiben a szabadban tartott juhokra támad a farkas, akkor megölnek egy-egy példányt.
– A nagyragadozóktól azonban védeni kellene a nyájat, a gulyát, akár pásztorral, akár villanypásztorral – mondta a programvezető.