Nemzetközi kutatócsapat kereste arra a kérdésre a választ, hogy miért keserű az uborka. Így jutottak el az indiai ős uborkához, ami egy rettenetesen keserű ízű gyümölcs volt, éppen ezért nem étkezésre, csupán a székrekedés kezelésére használták.

A keserű ízű növényeket, gyümölcsöket azért nem ették meg elődeink, mivel az a mérgező vegyületek jelenlétét jelezte.

A háziasított uborka már csak akkor keserű, ha nem megfelelő körülmények között fejlődött és vízhiányos.

A tudósoknak sikerült azonosítani néhány uborkafajta intenzív keserű ízéért felelős génjét, így jutottak el őséhez.

A Science folyóiratban publikált tanulmány feltárja, hogy az Indiában őshonosnak hitt uborkát vadon élő, nagyon keserű gyümölcsöt termő ősből háziasították, hogy ehetőbb legyen. „A vad uborkát hashajtóként alkalmazták Indiában, és mivel termése olyan keserű, mint az üröm, a piacon nem tudták eladni” – mondja Huang Szanven, a vizsgálat vezetője.

Az új vizsgálatban a csapat genetikai és biokémiai elemzést végzett 115 uborkafajtán, hogy felfedje azokat a bioszintetikus útvonalakat, amelyek szerepet játszottak a mai fogyasztható termések kialakításában.

Kilenc olyan gént azonosítottak, amely szerepet játszik az uborkának keserű ízt kölcsönző kukurbitacin előállításában. Azt is kimutatták, hogy ez a jellegzetesség visszavezethető két másik génre, amelyek eme kilencet aktiválják a vegyületek előállítására. Röviden, a keserű ízt két „főkapcsoló” gén szabályozza, a Bl, mely a levelek keserű ízéért, és a Bt, amely a keserű termésért felel.

A vizsgálatban arra is fény derült, a Bt-gén egyik mutációja meg tudja akadályozni, hogy a háziasított uborka keserűbbé váljon, akkor is, ha például hideg hőmérsékletnek van kitéve.

A kukurbitacin megvédi a vadon élő növényeket a ragadozóktól, ezenkívül már kimutatták, hogy képes elpusztítani vagy visszaszorítani a rákos sejtek növekedését.

Huang szerint a kukurbitacin bioszintéziséről szerzett újabb információk szilárd alapot nyújtanak az összetevők biológiai előállítására például rákellenes készítményekhez.

(Esti Újság – MTI)