Az Európai Unióban Magyarország az ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátával rendelkező tagállam. A vezető halálozási okok között még mindig a keringési rendszer betegsége az első, aminek elsődleges rizikófaktorai a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás.

A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye. A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa, a sereghajtó bolgárnál viszont 56 százalékkal alacsonyabb.

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Januárban és februárban az influenzajárvány, júliusban és augusztusban pedig a hőhullámok kedvezőtlen hatásai miatt ugrott meg a halálozási ráta 2014-hez képes.

Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több, ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva – közölte a KSH.

Magyarországon a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év.

A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi – különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében – és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. A végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb – összegezte a KSH.

A vezető halálozási ok egész Európában, így hazánkban is a keringési rendszer betegsége, egyötöde pedig az agyi érbetegségek következménye. A magyar lakosság esetében ennek előfordulása túlnyomórészt az 55 év felettieknél és azon belül leginkább a nőknél gyakori.

A KSH megjegyezte, hogy a betegség elsődleges rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás. Az adatok szerint a magyar háziorvosi rendelőkbe 2013-ban mintegy 3 millióan magas vérnyomás, 1,3 millióan pedig koleszterinproblémák miatt jártak, míg a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a lakosság 29 százaléka dohányzott.

(Forrás: KSH)