Mellkasi fájdalom, légszomj, az állkapocsba és a karokba kisugárzó fájdalom, ezek a klasszikus szívroham tünetei, de a szívinfarktuson átesettek felénél nem voltak ilyen előjelek.

Az úgynevezett csendes szívrohamokkal kapcsolatos eddigi legnagyobb szabású kutatást végezték el az Egyesült Államokban a Wake Forest Orvosi Egyetem tudósai.

A kutatás során 9500 középkorú férfit és nőt vizsgáltak meg 1987 és 2013 között, akik 7,4 százaléka esett át szívrohamon.

A tanulmány szerint a vizsgált személyek körében bekövetkezett szívrohamok 45 százaléka a csendes szívroham kategóriájába tartozott. 317 személy EKG-ján fedezték fel a csendes szívroham jeleit: miközben a pácienseknek nem voltak gyanúra okot adó tüneteik – esetleg csak fáradtságot vagy más bizonytalan tünetet tapasztaltak –, a vizsgálat kimutatta, hogy átestek egy szívrohamon.

Amit egy átlagember egyszerű gyomorproblémának vagy influenzának gondol, az a szívroham csendes változata lehet, amely az enyhébb tünetek ellenére is veszélyes végkimenetellel bírhat. Enyhébb mellkasi fájdalom, gyomorégés, furcsa érzés az állkapocsban és megmagyarázhatatlan fáradtságérzet is szerepel a tünetek között. A csendes szívrohamon átesetteknél háromszor nagyobb volt a kockázata, hogy szívbetegség okozza a halálukat, mint azoknál, akinek a vizsgált időszakban nem volt szívinfarktusa.

Megállapították, hogy a csendes szívroham gyakoribb ugyan a férfiak körében, a nők esetében ugyanakkor többször bizonyult végzetesnek. Az orvosok mindkét esetben az életmódbeli változtatást javasolnak: küzdeni a túlsúly ellen, testmozgás, felhagyni a dohányzással, illetve megfelelő mértéken tartani a koleszterinszintet és a vérnyomást.

A szív- és érrendszeri megbetegedés az egyik leggyakoribb halálozási ok, 2012-ben több mint 7,4 millió ember életéért volt felelős az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Ez a szám a kutatások alapján jóval alacsonyabb lenne, ha a korábbi infarktust felismerve a beteg életmódját is a kondíciójához igazítaná.