hirdetés

A szélsőségesen meleg napok száma egyre nő a globális felmelegedés miatt, ami a növényzetre is igen káros: furulyázik a kukorica a kánikulában, a napégés miatt a terméskiesés és az erdőtüzek kockázata is megnő.

kukorica aszálykár

 

A termények is védekeznek

A növények bizonyos határok között tudnak védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben (többlet vízfelvétel, párologtatás, összesodródnak a levelek). Az intenzív napsugárzás károsító hatásának, például a napégésnek az elkerülésére egyes növények a leveleiket igyekeznek hegyes szögbe állítani – ez okozza például a “furulyázó” kukorica jelenségét – tájékoztat a Nébih. A helyhez kötött növényállomány viszont jobban ki van téve az időjárás szélsőségeinek, mint például a helyváltoztatásra képes állatok.

A szobanövények is megsínylik

A szobanövények esetében van lehetőség a növények helyének megváltoztatására, kedvezőbb hőmérsékletű helyre való áthelyezésére. Az ültetvényekben a jégháló nemcsak a jégeső ellen nyújt védelmet, hanem csökkentjük vele a napégésből eredő terméskiesést is.

Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehet segíteni, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet.

Az öntözést sem szabad azonban túlzásba vinni. Ha a túlöntözött növény gyökere levegőtlen környezetbe kerül, befullad, a növény ilyenkor elhal. A megemelkedett hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a gyomnövények és kultúrnövények versengését, a gyomok magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb termésveszteséget képesek okozni.

Az erdők is veszélyeztetve vannak

A hosszan tartó szélsőségesen száraz és meleg időjárás a fiatal erdőket is veszélyezteti, jelentős aszálykárokat okozva. Emellett nagy károkat okozhatnak a hőség hatására az erdőkben kialakuló erdőtüzek is.

A szélsőségesen meleg időjárás következtében a lágyszárú növényzet nedvességtartalma jelentősen lecsökken, és nagyon gyúlékonnyá válik. A szinte kizárólag emberi mulasztásból, gondatlanságból keletkező vegetációtüzek nagyon gyorsan terjednek, mert az elszáradt és az élő növényzet egyaránt képes meggyulladni.

A gyorsan terjedő felszíni tűz a veszélyeztetett erdőbe érve (fiatal lomberdők, fenyvesek) azonnal koronatűzzé alakul, és jelentős természeti és anyagi kárt okoz – olvasható a Nébih összegzésében.