Úgy tűnik a Nagy-korallzátony eltűnhet végleg legkésőbb 2030-ra. Az Ausztrália partjainál található koralltelep a víz hőmérsékletének drasztikus emelkedése miatt, azaz az éghajlatváltozás végett kifehéredett. Mindez pedig az emberi ténykedésnek tudható be.

Vezető klíma- és korallzátony-kutató tudósok szerint ilyen korallfehéredés „normális körülmények között” körülbelül 18 év alatt fordul elő a természetben – írja a The Guardian a legfrissebb kutatásokra hivatkozva. Az erről szóló jelentést a kutatók most a lehető leggyorsabb módon bocsátották nyilvánosságra, kivételesen még azelőtt, hogy a munkacsoport valamennyi tagja átnézte volna. Úgy érezték, hogy egyrészt az alkalmazott módszereik teljes mértékben elfogadottak az éghajlatváltozást vizsgáló tudósok között, másrészt szerették volna minél hamarabb közölni a figyelmeztető eredményeket.

Teljesen biztosak vagyunk az eredményeink hitelességében, amely elsősorban az emberi tevékenységet okolja az aggasztó mértékű korallfehéredésért – mondta Andrew King, a melbournei egyetem tanára, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók hónapokon keresztül rekordmeleg, harminc Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek a Korall-tengeren, amivel a telepes zátonyépítő kőkorallok már nem tudtak megküzdeni. Ez a korallzátonyok megbetegedéséhez vezetett, amit a tömeges kifehéredés jelez, és súlyos következményekkel járhat. Hiszen ha a korallzátonyok elpusztulnak, az hatással lesz az ott élő igen értékes állatvilágra, és csapást mérhet közvetetten az emberekre is.

A korallfehéredéshez, azaz a mészvázat építő korallpolipok fokozott pusztulásához a vízhőmérséklet emelkedése, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása vezetett.

A klímamodellek kísérletet tettek a jövőbeli változások bemutatására is: e szerint ha az üvegházhatású gázok elérnek egy bizonyos szintet az atmoszférában, ezt a kutatók 2034-re várják, akkor a most márciusban mért, harminc fok feletti vízhőmérséklet képviselheti majd az új átlagot a Korall-tengeren.

Egy emberek nélküli világban sem lenne teljesen lehetetlen, hogy ennyire meleg felszíni hőmérsékletet kapjunk a tengeren, de ez rendkívül valószínűtlen – mondta King a The Guardiannek.

Sajnos egyre több korall pusztul el a Nagy-korallzátonyon, és a kifehéredés folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Ez igen aggasztó hír, mert bár a korallzátonyok képesek a regenerálódásra, az ismételt negatív hatások és ártalmak gátolják ezt a folyamatot. Más kutatások kimutatták, ahhoz, hogy a korallzátonyok felépüljenek egy-egy súlyosabb kifehéredésből, azaz korallpusztulásból, körülbelül 15 év szükséges akkor, ha védve vannak többek közt a halászattól és a rossz vízminőségtől.