hirdetés

Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere és a miniszterelnök legjobb barátja nem ismeri úgy tűnik a törvényeket, legalábbis ami a nyílt önkormányzati üléseket illeti. Fel is bosszantotta a média munkatársakat Mészáros úr, aki még a Facebook alapítójánál Zuckerbergnél is okosabbnak, ügyesebbnek tartja magát.  Tény, hogy sajnos egyes magukat erősnek vélt önkormányzatoknál nagyon lassan tanulják meg, hogy nyílt ülésen szabad a kamerázás, mint azt már legalább háromszor kimondta az adatvédelmi hatóság.

 

Felcsút önkorméányzat titkos üléseKimondottan meghökkentő, hogy van még olyan önkormányzat a demokratikus alapokon működő és ezen szempontokat szigorúan betartó Magyarországon, ahol megpróbálkoznak olyasmivel, hogy meg akarják tiltani több újságírónak (444.hu, Hír TV) is a kamerájuk bekapcsolását a nyílt testületi ülésen. Sőt még rendőrrel is próbálják pszichésen terrorizálni ezen firkászokat. Már pedig ez történt Felcsúton, épp ott és épp azzal az ember vezérletével, aki a legjobb barátja a miniszterelnöknek. Épp az az ember tette mindezt, aki sikeresebb és okosabb is mint a Facebook alapítója Mark Zuckerberg. A milliárdos Mészáros Lőrinc polgármester még azzal is fenyegetőzött, hogy ha az újságírók nem fogadnak szót, kihívja a rendőrséget. Döbbenet.

Végül rendőr nem jött, de a város jegyzőjének érvelése a kamerázás tiltása mellett teljességgel totálisan téves, és alapvető tájékozatlanságról tanúskodik, mert az ilyen vitákat Magyarországon már többször eldöntötték a legfőbb bírói fórumok.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila már 2006-ban, még adatvédelmi biztosként egy hasonló ügyben kimondta, hogy egy önkormányzati ülésen – ha az nem zárt – mindent lehet rögzíteni képben-hangban, mert ezen a fórumon közérdekből nyilvános a közfeladatot ellátó személyek minden megnyilvánulása, ez pedig az azt jelenti, hogy „a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.  Mi több, az ilyen fórumon részt vevő hallgatóság, meghívottak, érintettek is ugyanezen elbírálás alá esnek.

A felcsúti példa sajnos azt igazolja, hogy még mindig akad, aki nem tudja, lehet-e kamerázni egy önkormányzati ülésen. Külön is Mészáros Lőrinc és a felcsúti jegyző figyelmébe ajánljuk a Péterfalvi Attila érvelésében is hivatkozott 2013-as új polgári törvénykönyvből a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogról szóló 48. § 2. pontját.

Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Bízunk benne, hogy hamarosan Felcsút is szert tesz egy jogtudó tanácsadóra talán telne rá. Így pedig a Döbrögi szindrómát el lehetne kerülni a köznép felé.