hirdetés

Évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni világszerte az üvegházhatású gázok kibocsátását, amire gyakorlatilag esély sincs. Azt eddig is tudtuk, hogy a globális felmelegedés elleni harcban finoman szólva sem lesz könnyű dolga az emberiségnek, a jelek szerint azonban a helyzet még annál is rosszabb, mint azt eddig képzeltük.

 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által Genfben bemutatott éves jelentésből kiderült, évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy el lehessen érni a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat.

Csakhogy a Meteorológiai Világszervezet napokban közzétett jelentése szerint rekordszintűre emelkedett a légköri szén-dioxid-koncentráció 2018-ban, ilyesmi pedig több millió évvel ezelőtt fordulhatott elő utoljára.

A 2015-ös egyezményben az országok azt tűzték ki célul, hogy 1,5-2 Celsius fok alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét. Ehhez képest a gázkibocsátás átlagosan 1,5 százalékkal nőtt évente az elmúlt évtizedben, és tavaly már elérte az 55,3 milliárd tonnát.

A dolgok jelenlegi állása szerint a hőmérsékletek 3,4 – 3,9 Celsius-fokkal is emelkedhetnek ebben az évszázadban, ami széleskörű és pusztító hatásokkal jár– olvasható az UNEP Emissions Gap Report című jelentésében. A dokumentum szerint a párizsi egyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni.

A dokumentumot egy héttel azelőtt mutatták be, hogy 200 ország képviselői összeülnek az ENSZ klímavédelmi konferenciáján Madridban.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok nemcsak a minimálisan elérendő maximum 2 Celsius-fokos korlátozásról döntöttek, de arra is ígéretet tettek, hogy arra törekszenek: legfeljebb 1,5 Celsius-fokos legyen az átlagos hőmérséklet-emelkedés. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, az országoknak ötszörösére kell növelniük erőfeszítéseiket – derül ki az UNEP-jelentésből.

A fejlett országok nem csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat egyszerűen azzal, hogy ipari termelésük helyszínét fejlődő országokba helyezik át – figyelmeztetett a jelentés. Kiemeli: “az ökolábnyomnak kell csökkennie, ami életmódváltoztatást jelent”.

Az ENSZ ügynöksége nemcsak a megújuló energiák alkalmazását sürgeti az áramszolgáltatás, a fűtés és a szállítás területén, hanem az építőanyagok (vas, acél, cement) előállításába fektetett energiamennyiség csökkentését is.