hirdetés

Továbbra is perli az MVSZ vezetése az ismert újságírót és egyben a Csoóri Sándor író által belépett utolsó mohikánnak számító tagját Stoffán Györgyöt. A perlekedés azért is érdekes számunkra, mert egy jogerős Fővárosi Törvényszéki Ítélet szerint, amely 2017-ben emelkedett jogerőre az MVSZ jelenlegi vezetése törvénytelenül működik, azóta ezt senki nem állította helyre, senki nem hajtotta végre a jogerős ítéletet sem, ami több mint érdekes. Így szerintünk maga a Stoffán ellen indított pereskedés is megkérdőjelezhető, hisz egy nem legitim vezetés vajon miképp léphet fel törvényesen bárki ellen ? Mi ezt nem értjük, lehet más sem. Dunaújvárosban azonban a bíróság azonban ezen kérdéssel nem foglalkozik. Persze a per is furán kezdődött, hisz az MVSZ ügyvédje és a pert tárgyaló bíró állítólag a tárgyalóteremben hosszasan beszélgetett, ami picikét aggasztó, főleg úgy, hogy a másik beperelt fél ki volt zárva ezen beszélgetésből. Nem mondjuk , hogy susmus volt, egyeztetés a perről, de talán ilyen félreérthető eseményeket illene kerülni. Bár lehet tévedünk és ez teljesen normális szokás ma már. 

 

Érdekesen indult az a tárgyalás, amely Patrubány Miklós (eredeti nevén Nicoale Patrubani) kolozsvári illetőségű román állampolgár feljelentése alapján immár másodszor, hiszen egyszer már a BKKB-n véget vetettel Patrubány Stoffán ellenes ámokfutásának, ám ki tudja, ki állhat Patrubány mögött, ugyanis a Tábla egy felháborítóan egyoldalú véleményt megfogalmazva visszaadta az „ügyet” – most éppen a Dunaújvárosi Járásbíróságnak – azzal a felszólításnak is vehető indoklással, hogy Stoffánt pedig, meg kell büntetni.

A tárgyalás pont ebben a szellemben kezdődött, hiszen etikailag súlyosan kifogásolható, hogy Patrubány ügyvédje, a tárgyalás előtt, még civilben bement a tárgyalóterembe és hosszasan bent tartózkodott a bírónő társaságában – mondta el lapunknak a tárgyalás után Stoffán főszerkesztő úr. A továbbiakban is erről az ügyről és sok másról kérdeztük a Patrubány által megvádoltat.

– Voltaképpen mi is ez az ügy?

– Amikor ez a román ember, mint a Magyarok Világszövetsége elnöke elkezdte hangoztatni az addig én általam is kifogásolhatatlan Trianon aláírásgyűjtéssel kapcsolatban, hogy majd ők „felülvizsgáltatják” a trianoni döntést, akkor írtam egy cikket, amely a blogomon megjelent 2019. január 8-án éjjel 1,39-kor. Ebben – ha megnézi a blogot –, semmi sértő vagy kivetnivaló nem volt, csupán egy vélemény a patrubányi lezüllesztett MVSZ-ről. Ez a román ember 2019. január 19-én – Kiss Endre könyvtárigazgató, református lelkész tanúvallomása alapján mondom a dátumot – összehívott egy rendkívüli gyűlést, és ott kiosztott egy ívet, amit alá kellett írni, és amelyben az állt, hogy felhatalmazzák ezt a románt, hogy ellenem polgári és büntetőpert indítson. Ugyanis Ceausecuék egykori kis kedvenc számítástechnikai szakemberének aligha jelenthetett problémát a cikk átírása, még akkor is, ha akár a blogom feltörésével járt volna ez a művelet. Most itt tartunk. Magyarországon bizonygatni kell, a teljesen nyilvánvalót, jelesül annak a cikknek az eredetiségét, ami ma is olvasható a blogomon… Ez pedig sem nem jogállamiságról, sem sajtószabadságról nem szól… ez valami egészen más.

– Ön folyamatosan románozza Patrubányt…Miért?

– Igen, mert az. Na jó… örmény, de hogy nem székely és nem magyar, az biztos. Eredetileg Nicolae Stefan Patrubaninak nevezték, de magyarosított. Az ügyvédje a tárgyaláson is azt hazudta a bírónak, hogy soha semmilyen iraton nem szerepelt a román változat, noha én maga adtam be olyan nyomozóhatósági iratot, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti román nevén volt még Magyarországon is nyilvántartva. Persze, az, hogy ki milyen állampolgár még nem jelent semmit, viszont, ő kérte a magyar állampolgárságot, de nem kaphatta meg, mert Kövér László szerint „van egy múltja”. És ez már számít, hiszen ha „van egy múltja”, akkor eleve az MVSZ Alapszabálya szerint nem is lehetne az MVSZ elnöke, mint ahogy sokak szerint törvényileg sem lehetne az.

– Miért nem?

– Mert egy jogerős Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítéletben, 2016-ban törvénytelenségek miatt az utolsó küldöttgyűlési határozatot megsemmisítette a Törvényszék. Onnan kezdve – mivel nem lett semmi revidiálva – minden törvénytelen, de ezzel már senki nem foglalkozik. Amit beadnak a bíróságnak, a bíróság azt fogadja el, minden ellenőrzés nélkül. 2017-ben az ügyészségi törvényességi felügyelet megszűnt, tehát Patrubány azt tesz, amit akar. Hallott már Ön olyat, hogy egy szervezet pénzügyeit egyedül a szervezet kétségesen megválasztott elnöke intézheti?

– Miért foglalkozott Ön az MVSZ-szel tulajdonképpen, hiszen ez a szervezet nem egy fajsúlyos társaság…

– Nézze! Ez a szervezet Csoóri Sándor idejében valóban a nemzetet igyekezett összefogni pártálláson felül és kívül. Csodás élmény volt a magyarok világtalálkozója, és az a rengeteg valós nemzetépítő program, amelyet Csoóriék szerveztek a világ minden pontján. Akkor egy értelmiség kör vezette ezt az 1938-ban alakult világszövetséget. Mára Patrubány és szűk köre lezüllesztette, ellenőrizhetetlen múltú határon túliak kis baráti társasága lett belőle…

– Nem is szervezhetnek olyan nagy rendezvényeket, hiszen nincs állami finanszírozottságuk…

– Ez mese. Ha egy nonprofit szervezet „elnökének” tíz havi jövedelme húszmillió forint, akkor annak a szervezetnek, nincs miért panaszkodnia. Csak meg kell nézni a mérlegüket és minden kiderül.

– Térjünk vissza a tárgyaláshoz… kikkel bizonyít Patrubány?

– Nos, néhány idős hölgyet idéztetett tanúként, akik megkapták tőle azon a bizonyos januári napon a cikket. Három, e hölgyek közül, túl van a nyolcvanon… maga helyett pedig, képviselőt bízott meg, aki végig ülte a tárgyalást az ügyvéd mellett. A hölgyek közül egyet hallgatott meg a bíróság, aki felolvasta egy spirálfüzetből, amit mondani akart… Ez a „vallomás” finoman szólva is érdekes volt… kivált, hogy ugyanazzal a proli szóhasználattal élt, amit a cikkem megjelenése után az MVSZ Sajtószolgálatának oldalán lehetett olvasni. Fröcskölődés, zsidózás, gyalázkodás.

– Ezekért Ön nem perelt?

– Nézze, erre a szintre az ember nem ereszkedik le. Ez az a színvonal, amelyen ma az MVSZ vezetése áll. Patrubány Bukarestben, a ceausescui román kultúrán szocializálódott, mint a kommunista párt tagja, tehát nem is várhatunk tőle mást.

– Hogyan lehet mégis húsz éve az MVSZ elnöke?

– Egészen egyszerű: megváltoztatta az Alapszabályt, ma már alig van tagja a szervezetnek, mert aki nem értett vele egyet, azt kitette, így értelmiségiek már nincsenek a szervezetben. Ezek a nénik pedig, akik az ő tanúi a tárgyaláson, nos, ők az állandó követői. Ilyen egyszerű, ha nincs törvényességi ellenőrzés, ha eleve olyan ember kerül egy szervezet élére, aki az eredeti Alapszabály szerint nem kerülhetett volna oda – mint ezt Kövér László korábbi titokminiszter is elmondta. Valakik állhatnak mögötte, akik nem engedik, vagy anyagi, vagy politikai okból leváltani.

– Mire gondol?

– Nézze, sokan beszélnek családi kapcsolatokról, hiszen a Zsigmond család ma a Fideszben is nagy befolyással bír, és Németh Zsolt háttér támogatásáról is szó esik olykor. De, másutt olyasmit is hallottam, hogy keresi a kapcsolatot a Momentummal is… Ezt azért nem hiszem el, mert a Momentum nem hiszem, hogy pont Patrubánnyal kompromittálná magát. Én nem adok ezekre a szóbeszédekre és nem is hiszem el, hogy akár Németh Zsolt vagy a Zsigmondok mögötte állnának. Nekem más a véleményem, de erről inkább itt ne beszéljünk. Vannak szolgálatok, ahonnan nem lehet kilépni és nyugdíjba menni… a feladatokat pedig végre kötelező hajtani.

– Hogy érti ezt?

– Kérem szépen! Ha elolvassa ennek a román embernek a magyarok világkongresszusa után született agymenését, amit zárónyilatkozatnak nevez, akkor mindent megért… csak egy mondat: „A Szent Korona erejével a Covid-fasizmus ellen…” Ilyet, vagy egy teljesen elmezavarodott ember, vagy egy politikai feladatot teljesítő ember ír le. Az MVSZ-nek nem dolga sem az egészségügy, sem a pártpolitika. Eredetileg… Tőkés püspök úr úgy foglalta össze, hogy ez a zárónyilatkozat „hajmeresztő”… és milyen igaza van. De nem is itt a baj, hanem ott, hogy a hatóságok a tömeges lázításaival sem, az illegális gyógyszerforgalmazásra felbujtással sem, az Alaptörvény-ellenes, már-már a törvényes rend elleni nagynyilvánosság elé terjesztett megnyilatkozásaival sem foglalkozik. Tehát, valaki, vagy valakik mégiscsak védik. Majd kiderül, hiszen semmi nem marad titokban.

– Mire számít a per kimenetelében?

– Nem akarok prejudikálni. Egy hasonló üggyel már bajlódom Brüsszelben… meglátjuk. Alapvetően bízom a hazai igazságszolgáltatásban, és szeretnék ezektől mihamarabb megszabadulni. Jogász barátaimmal azt fontolgatjuk, hogy mivel ez az ember román betelepült, kolozsvári állandó lakással, így a román igazságszolgáltatás talán hatékonyabb volna vele szemben, mint a magyar… Ha már ő, magyar bíróságokon jelentget föl évente számos magyar embert. Ennek egyszer véget kell vetni. Ha visszavonja a feljelentését és ezt az egész cirkuszt, akkor én sem lépek tovább…

 

(Cs.T.)