hirdetés

Valami nem stimmel Gödön a vízben. Az akkumulátor gyártáshoz is használt vegyianyagot találtak ugyanis a gödi kutak vizében. Van aggodalom és tiszta vizet szeretnének a pohárba önteni a helyiek. Az illetékes szakhatóság azonban valamilyen fura és rejtélyes indokkal nem adja ki az iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumát. Igen fura, hisz nincs az az államérdek, nincs az a titkos pecsét, ami az emberi egészség megóvásánál fontosabb.

 

A mostani független szakértői vizsgálatot megrendelő Göd-ÉRT Egyesület a vonatkozó hatályos környezetvédelmi szabályozás súlyos hiányosságairól beszél.

A vizsgálat szerint lítium és N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer. Így nevezik azt a két vegyületet, melyet a Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt független szakértői vizsgálat mutatott ki a gyártól egy kilométeres távolságban lévő három kútból. A talajvíz minőségének vizsgálatát a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése céljából végezték.

A gödi gyárban ezekből a toxikus hatású lítiumos vegyületekből (és a szintén mérgező NMP-ből) évente több tízezer tonnányit használnak fel.

Nos ez így egyre érdekesebb.

MIndhárom vízmintában kimutatható a Lítium, illetve az N-Metil-2- pirrolidon viszonylag magas koncentrációja. A feltevés szerint ezek akár a Samsung gyárából is származhatnak.

A földtani közeg és felszín alatti vizek szennyezettség-vizsgálatáról szóló rendelet ezeket nem sorolja a veszélyes anyagok közé, toxikus hatásuk miatt azonban használatukat több előírás is szabályozza. Az NMP nevű oldószer bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a születendő magzatot.

A légszennyező-anyagként kibocsátott NMP a vizsgálat szerint talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe. Ebből az anyagból 2020-ban 354 kilogrammot bocsátott ki a gyár, az azonban nem bizonyított, hogy a Samsung gyárából került a talajba, majd a vízbe.

A katasztrófavédelmi hatóság öt alkalommal büntette meg a céget több mint száz tonna veszélyes anyag többszöri, engedély nélküli tárolása és használata miatt. Azért is megbüntették már, mert mérgező iszap folyt ki a gyár szennyvízkezelőjében.

A szakvélemény összegzésében az olvasható, hogy egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé a Duna irányába mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 darab állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni.

A Samsung-gyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzéseit végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoring-kutak vizsgálati adatait, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított az igazgatósággal szemben.

Az FKI álláspontja szerint a Samsung iparterületén lévő kutak, valamint a szikkasztótározók mintái és hatósági dokumentumai „döntést előkészítő adatok, melyek keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”.

Sajnos a hatályos környezetvédelmi szabályozás súlyos hiányossága, hogy az akkumuláror gyártás jelenleg nem számít veszélyes üzemnek, ezért a gyártási anyagok esetében sem előzi meg a beruházást ilyen jellegű hatásvizsgálat. Mindez annak is betudható, hogy ma Magyarországon nincs a Környezetvédelemnek és a Természetvédelemnek külön minisztériuma, amely megfelelően tudná képviselni az emberek egészségét is.

A gödi polgármester, Balogh Csaba már tavaly kérte a gödi iparterület talaj- és vízvizsgálati dokumentumait. Akkor a katasztrófavédelmi hatóság azzal utasította ezek kiadását, hogy egyrészt a vizsgálatokat végző cég „szellemi tulajdonát” képezik, másrészt az újabb szikkasztótározók ügyében zajló vízjogi engedélyezési eljárások döntést előkészítő iratai, s ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

 

( CsT)