Hazánkban úgy lopkodják a levédett szabadalmakat, hozzáértő szakemberekkel, hogy ez lassan hungaricum lesz. Kimondott iparág és szervezet épült erre, ami érthető, hisz milliárdokat lehet így megspróolni és bezsebelni, a nem épp tiszteséges szabadalmi tolvajoknak. ennek az ügynek az egyik károsultja azonban felhúzta a boksz kesztyűt. Hiába akarják az erős anyagi és politikai kapcsolatokkal rendelkező olajosokból lett szabadalmi tolvajok ledarálni a kisembert, rendre megbotlanak a nagykutyák. Így újabb fejezetéhez érkezett a Löglen habbetonrendszerének ügye, a cég által többször is támadott vállalkozó, Bus Károly megsemmisítési kérelmet nyújtott be a Löglen-szabadalom ellen.
Megsemmisítési kérelmet nyújtott be a Löglen Kft. „könnyűsúlyú épületszerkezet és eljárás annak előállítására” című szabadalma ellen Bus Károly, a Lasso Hungary Kft. ügyvezetője, aki hasonló tárgyú szabadalomra rendelkezik hasznosítási joggal és akit többször is támadott a vitatott építési rendszert forgalmazó Löglen. A lapunkhoz eljuttatott dokumentum szerint a Löglen szabadalmi igénypontjainak egyike sem alapul feltalálói tevékenységen, és az újdonság követelményének sem felel meg, mivel azokban a „világ számos országában évtizedek óta alkalmazott, ismert anyagokat, eljárásokat és ezek kombinációit” írják le, Bus szerint így a Löglen által leírt építési mód és az ahhoz használt anyagok közkincsnek minősülnek. A polisztirolbetont alkalmazó építési rendszerek fejlesztése és alkalmazása már több mint négy évtizede megkezdődött – teszi hozzá Bus, aki szerint ezt több, a Budapesti Műszaki Egyetemen készült tanulmány is alátámasztja, illetve több találmány, szabadalom is született már. Véleménye szerint a Löglen szabadalma indokolatlanul és igazságtalanul korlátozza a könnyűszerkezetes házak piacán működő vállalkozások tevékenységét, jogosulatlan versenyelőnyt biztosítva a cég számára.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (OKF) tűzvédelmi főosztálya decemberben tiltotta meg a Löglen „építési elemkészletének” forgalmazását a megfelelőségi tanúsítvány, illetve teljesítménynyilatkozat hiánya miatt. Később a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége állapította meg, hogy az elemkészlet nem rendelkezik az építőipari műszaki engedélyben (ÉME) a termékmegfelelőség igazolásaként meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve az ÉME is csak a fémvázas termékre vonatkozik, a favázasra nem.
A habbeton-technológia alkalmazására szerződött franchise-partnerek és kivitelezők, megrendelők összesen több mint 100 millió forint kár miatt fordultak az ügyészséghez a szabadalom tulajdonosával szemben (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 12.). A Fővárosi Főügyészség a Napi Gazdasággal azt közölte, a Löglennel szemben tett feljelentés tárgyában a BRFK III. kerületi rendőrkapitányságán csalás bűntette miatt indult büntetőeljárás. Az ügyben gyanúsítottak kihallgatására március végéig nem került sor, a nyomozás határidejét pedig augusztus 2-ig meghosszabbították.
A Löglen szabadalmi ügyvivője a Pintz és Társai Kft., amelynek tagja Szarka Ernő, aki korábban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) jogelődjének elnöke volt. E társaság neve legutóbb az SZTNH adatbázisa elleni „egyértelműen célzatos és illegális cselekedetek” kapcsán merült fel – ahogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter fogalmazott képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában. A hivatal adatbázisa „biztonsági résének” kihasználásával 884 alkalommal valósult meg jogosulatlan hozzáférés tavaly, Navracsics szerint bizonyíthatóan a Pintz és Társai infrastruktúrájáról, a miniszter arról is írt, hogy az ügyvezető Pintz György „rosszhiszemű, célzatos és szisztematikus adatszerzés kapcsán tett kormányzati és kamarai megkereséseiben jogtalan gazdasági és erkölcsi előnyszerzés érdekében lépett fel, nyilvános sajtókampánnyal fenyegetve”.
A Pintz és Társai szabadalmi ügyvivőként vett részt mind a Patonai Sándor ügyvezetése alatt álló Löglen, mind a szintén hozzá kapcsolódó Wyw Block AG szabadalmi eljárásában. A két cég oltalmát végül ugyanazon a napon, tavaly júniusban adták meg. Az SZTNH lapunk kérdésére „fikciónak” nevezte azt a feltételezést, hogy a Pintz és Társai tevékenységének, illetve a volt hivatali elnök személyének bármilyen köze lett volna az oltalom megadásához. Szarka a hivatal szerint egyik ügyben sem járt el képviselőként a szabadalmi eljárásban, bár tavaly novemberben képviselte a Löglent a Bushoz köthető szabadalom ellen indított megsemmisítési eljárásban (megsemmisítési kérelmüket az SZTNH végül elutasította). Az „informatikai incidens” a hivatal szerint csak egy szolgáltatást érintett, ezen keresztül adatok módosítására, dokumentumok feltöltésére nem volt lehetőség.

( napi.hu-estiujsag )