hirdetés

Biszkut, a retteget pártállami vezetőt sosem szeretnék már szabadon látni. Életfogytiglani szabadságvesztést kért ugyanis az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel, tömeggyilkossággal vádolt Biszku Béla egykori belügyminiszterre a Fővárosi Törvényszéken, a megismételt büntetőperben.

Biszku Béla

A vádhatóság szerint a pártállami kommunista belügyér és bűntársai az ártatlan áldozatokat halomra lövő karhatalmat,„fegyveres bűnbandát” részben azért is hozták létre, hogy az embertelen pusztítást ne csak a megszálló szovjeteknek kelljen elvégeznie. Mint ismeretes, Biszkut egyszer már tavaly májusban első fokon, nem jogerősen öt és fél évre ítélte a bíróság, ám a Fővárosi Ítélőtábla később új eljárásra utasította a törvényszéket.

A vád szerint 1956 őszén Kádár – aki a szovjetek segítségével és támogatásával került hatalomra – erőszakos úton távolíttatta el a Nagy Imre-kormányt. Ezután a valódi hatalmat nem a még novemberben megalakított kormány, hanem az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd az Ideiglenes Központi Bizottsága gyakorolta. A testületeknek tagja volt Biszkun kívül: Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Münnich Ferenc. A kiépült pártállami diktatúrában a pártvezetés döntései „kétségbevonhatatlanok” voltak, szigorú alá-fölé rendeltség valósult meg. Sőt, a legszűkebb pártvezetésnek alá voltak rendelve az államhatalmi szervek is.

Az ügyész szerint Biszku Béla magatartása megvalósította a felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús bűntettet. Továbbá a vádlott terhére róható televíziós nyilatkozatával a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása, illetve a lakásán egy házkutatás alkalmával megtalált néhány sörétes lőszerrel a lőfegyver visszaélés is. Az ügyészség enyhítő körülmények figyelembevételével is csak a legsúlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását tartotta elegendőnek.

Magyar Gábor, Biszku Béla vádlott ügyvédje ugyanakkor részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kérte a törvényszéktől. Az ügyvéd részben az 1956. decemberi sortüzekkel, részben a martonvásári akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben azt mondta, hogy szerinte nincs adat arra, hogy a pártvezetés vagy a vádlott utasítására történtek volna a vádbeli cselekmények. A védő álláspontja szerint az ügy politikailag motivált, „a Biszku-ügyön keresztül próbálja a Fidesz harcos antikommunistaságát bizonyítani, nem mellesleg pedig szavazatokat szerezni a témában szintén aktív és radikális nézeteket valló Jobbiktól”.