hirdetés

Sorra jelentkeznek be egyházak jól menő, sikeres iskoláknál. A magyarországi ortodox egyház már második körét futja; a nyolcadik kerületi Vajda Péter után most a zuglói Városligetinél kilincseltek a fenntartás átvételével. Az öntudatos szülők azonban hamar az egyház tudtára adták, mit is gondolnak az átszervezés ötletéről.

zuglói suli balhé“Ez az unortodox egyház, vagy melyik?” –kérdezte viccelődve az egyik szülő a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tornatermében tartott keddi fórumon, ahol azért gyűlt össze közel 300 szülő, hogy megvitassák iskolájuk sorsát. Különös pikantériát adott a szülői fórumnak, hogy néhány kilométerrel arrébb ezrek tüntettek egy másik oktatási intézmény jövője miatt.

A fentebb idézett “ortodox” végül is stimmelt, még ha nem is Matolcsy György-i értelemben: a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa néhány hete jelezte a Kliknél, hogy szeretné átvenni a zuglói iskola fenntartását, ezért volt szükség a gyűlésre.

Ez volt az az egyház, amelyik múlt héten a nyolcadik kerületi Vajda Péter ének-zenei általános és sportiskola szülői közösségével egyeztetett az iskola esetleges átvételéről. Ott azonban heves szülői tiltakozással találták szembe magukat és mivel a kerület polgármestere, a fideszes Kocsis Máté sem pártolta az egyház ötletét, ezért hamar lemondtak szándékukról.

Már a keddi fórum előtt is lehetett sejteni, hogy a zuglói iskola esetében sem fog sikerrel járni az ortodox egyház. A fenntartóváltás hírének hallatán a szülők szervezkedni kezdtek és gyorsan felmérték, hányan támogatnák az átszervezést.

Ebből az jött ki, hogy az iskolába járó 700 gyerek szülője közül több mint 400-an mondták azt, hogy nem kérnek az egyházi fenntartásból. Ezt a zuglói önkormányzatnak, illetve az egyháznak is elküldték.

Több városligetis szülővel beszélgetve kiderült, hogy elsősorban két dolog miatt ellenzik az egyházi szerepvállalást. Egyrészt félnek, hogy a fenntartóváltás felborítaná az iskola 15 éve jól működő pedagógiai programját. Tudni kell, hogy ebben az iskolában – ahogy a neve is mutatja – a speciális kerettantervből fakadóan a gyerekek angolul is tanulják a tantárgyakat. Ahogy az ügyben illetékes kormányhivatal képviselője fogalmazott a fórumon, “az iskola tökéletesen valósítja meg a két tanítási nyelvű programot”.

Ennek köszönhetően a Városligetibe járó gyerekek már nagyon korán folyékonyan beszélnek angolul, magyarázták a szülők. “Mi is beszélünk angolul, de a gyerekeink már rég lehagytak minket” – mondta egyikük.

Ez kerülne veszélybe, ha az ortodox egyházhoz kerülne az iskola, vélték. Volt, aki indulatosabban úgy fogalmazott, hogy “miért nem egy szegény vidéki iskolába mennek?”. Ugyanakkor a szeptemberben beiratkozó kb. 90 gyerekkel szemben sem lenne fair a váltás, tették hozzá.

Azért is ódzkodnak ennyire az egyházi fenntartástól, mert elmondásuk szerint sok kínai, zsidó és muszlim gyerek jár az iskolába, és nem látnák biztosítottnak ezt a vallási-etnikai sokszínűséget, ha világnézeti szempontból elkötelezett fenntartójuk lenne: “szerintünk ez érték a mai világban és szeretnénk, ha megmaradna”.

Ilyen előzmények után nem volt meglepő, hogy az egyeztető fórumon megjelenő szülők eleve meg sem akarták hallgatni, hogy egyáltalán mit tudna nekik ajánlani az ortodox egyház. Első kérdésük is az volt, hogy mit kell tenniük a véleményezési eljárás megállításáért. Egyúttal az egyház fenntartói igényének visszavonását kérték, hogy “ne kelljen emiatt idegeskedniük a tavaszi szünet alatt”.

A hangulatot jól jellemezte, hogy az egyházat képviselő Topuzidisz Dimitrisznek, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) szóvivőjének azt tanácsolták ismerősei, hogy “Dimikém, ne menj oda, gáz lesz.”

Tettlegességig ugyan nem fajult a helyzet (bár egy szülő megjegyezte, hogy az egyháziak “nem is magyarok”, mire valaki rákontrázva gíroszt emlegetett), de ebből a megjegyzésből azért lejött, hogy az egyháziakat érhette váratlanul a kemény szülői ellenállás. Pedig Topuzidisznek még annyi előnye is volt, hogy elmondása szerint gyerekei a Városligetibe jártak, tehát jól ismerhette az iskolai viszonyokat.

Már csak emiatt is érthetetlen, hogy megint miért egy olyan iskolánál kilincselnek, ahol borítékolható volt a kudarc.

Ezt Topuzidisztől is megkérdeztem, ő erre azt válaszolta, hogy “próbálkoznak”. Az Emmitől arra kaptak engedélyt, hogy 5 iskolával kezdhessenek tárgyalásokat a fenntartás átvételéről, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is kapják a jogokat. A Vajda Péteren és a Városligetin kívül egy Győr-Moson Sopron megyei iskolánál jelentkeztek be. Arról még nincs döntés, hogy a szülők határozott hozzáállását látva visszavonják-e a fenntartói szándéknyilatkozatukat.

A szülőknek is megvolt a maguk véleménye, hogy miért pont a Vajdát és az ő iskolájukat szemelték ki az ortodoxok. Szerintük már maga az épület miatt is értékes célpont lehet a Városligeti, és az is vonzóvá tehette az egyház számára, hogy sokan járnak oda. Topuzidisz hivatalosan azzal indokolta választásukat, hogy “sok szállal kötődnek Zuglóhoz”, arra utalva, hogy a kerületben jelentős görög közösség él.

A nyolcadik kerületi iskolákhoz hasonlóan a városligetis fórumon is felszólalt az érintett kerület polgármestere is. Karácsony Gergely visszafogottan csak annyit mondott, hogy szerinte ugyan “nem ideális a jelenlegi helyzet”, de legalább vannak garanciák, míg egy esetleges fenntartóváltás túlságosan kockázatos lenne.

Mint elmondta, az önkormányzat akkor is támogatná a szülők döntését, ha a váltás mellett döntöttek volna. Az önkormányzatnak egyébként csak véleményezési lehetősége van, döntési jogköre nincs az ügyben. Az iskola ingatlanja viszont az önkormányzat tulajdonában van, ezáltal mégis lenne némi ráhatásuk a Városligeti sorsára.

Mindezek fényében némileg meglepő módon Karácsony – ahogy ő fogalmazott, az “ördög ügyvédjeként” – még megjegyezte, hogy “van érv az egyházi fenntartás mellett”, mégpedig az, hogy az egyházi iskolák jelenleg több pénzt és szabadságot kapnak az államtól.

Az általam megkérdezett szülők is furcsállták Karácsony megjegyzését. Valaki epésen megjegyezte, hogy valószínűleg Zuglónak sem jönne rosszul az iskola épületéért kapott pénz, de ez nem befolyásolja döntésüket, tették hozzá elszántan.

Fontos kiemelni, hogy a szülők hozzájárulása nélkül az egyház nem kaphatja meg az iskolát. A köznevelési törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartó számára csak akkor adható át az intézmény, amennyiben ezt a szülők több mint fele támogatja.

A végső döntés tehát a szülők kezében van, akik szemmel láthatóan nem is akarják kiengedni kezükből ezt a lehetőséget. Végleges döntésükről április 19-ig kell nyilatkozniuk.

Nem a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa az egyetlen egyház, amelyik mostanában pórul járt a fenntartóváltási kísérlettel. A nyolcadik kerületi Deák Diák Általános Iskolát a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye vette volna fenntartásába, de a felpaprikázott hangulatú szülői fórum másnapján inkább visszaléptek ettől.

A forgatókönyv hasonló volt, mint a Vajda Péter esetében; Kocsis Máté “a szociológiai értelemben rendkívül összetett” kerület kényes iskolastruktúrájára hivatkozva ott is a Deák Diák átvétele ellen érvelt.

(Forrás: hvg )