hirdetés

Belendült a kormány kritikákkal és a kormány bírálatokkal Csányi Sándor.  Az OTP-vezér bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak. A főbankár ,emellett élesen  bírálta a takarékszövetkezeti integrációt és azt is, hogy az uniós pénzeket “olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni”. Csányi annak sem örül, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát.

 orban_csanyi

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója reméli, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja azt a törvényt, hogy a Quaestor ügyfeleinek kárát a “tisztességes piaci szereplőkkel” fizettetik ki. Szerinte az alkotmánybírósági elutasítás indoka lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után. Egyúttal törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítését utólagosan terjesztették ki, és emelték meg annak összegét. Így, “ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat” – mondta Csányi Sándor.

Csányi Sándor kiemelte: egyelőre nem látni azt a jogszabályt, amely a többletbefizetésnek a bankadóból történő leírását lehetővé teszi, az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie az előzetes kalkulációk alapján. Az elnök-vezérigazgató reméli, hogyha a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekkel valósítanák meg, akkor a bázis, a mérési alap nem a 2014. végi banki teljesítmény lenne, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit, üzleti aktivitásait, és így a szerényebben teljesítők pénzintézeteknek kedvezne a bankadó-csökkentés.

Az OTP vezére a takarékszövetkezeti integrációt is bírálta, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, újjászervezését, hogy az erre adott 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült.  Csányi Sándor szerint megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon “kilopása”, hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között.

Azt is bejelentette: megtámadják a devizahiteles törvényt Strassbourgban, “a beadvány jelenleg készül.” Csányi Sándor egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol komoly a veszteség: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon – fűzte hozzá.