hirdetés

Rosszul bilincselnek azaz törvénysértően a rendőrök. Kende Péter ügyvéd és író anno pert indított ügyfelével  a BRFK ellen. A bírósági jogerős verdikt kimondja, hogy a rendőrség amikor nem vizsgálja alaposan, hogy valóban fennállnak-e a bilincs-használat törvényi feltételei, akkor emberi jogainkat sérti. Amikor kényszerintézkedés alkalmazásakor a rendőrök nem érvényesítik a fokozatosság elvét, akkor alapvető jogainkat tiporja.

 álrendőr elfogása

Amikor törvény helyett a budapesti rendőrfőkapitány (59/2010. (XI. 8.) számú) „BRFK-Intézkedése” teszi kötelezővé a rendőrök számára, hogy mindenkit bilincseljenek meg, akit előállítanak, bekísérnek – akkor „megfeledkezik” arról az alapvető alkotmányos elvről, hogy az állampolgárok jogait érintő szabályt csak a parlament állapíthat meg. Valamint arról is, hogy alacsonyabb szintű jogszabály, rendelkezés – pláne ilyen még csak jogszabálynak sem tekinthető „intézkedés” – nem állhat ellentétben magasabb jogforrással.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében így foglal állást:

„a bilincs használata vonatkozásában a bíróság a felperesi állásponttal értett egyet… Miután a bilincs használata – céljának megfelelően – az emberi méltóságot sértő, az érintett személy ellenállását megtörő eszköz, ezért indokolatlan használata sérti a személyhez fűződő jogokat, ezen belül az emberi méltóságot, ezért e körben a bíróság a felperes keresetének helyt adott”.

A Felperes számára a bíróság – túl ezen az elégtételen – nem vagyoni kártérítést is megítélt. Az ítélet értelemszerűen precedens-értékű. Mostantól kezdve minden hasonló esetben érdemes kártérítési pert indítani. A jogerős ítélet a BRFK fellebbezését teljes egészében elutasította, és hatályban tartotta a felperesi álláspontnak egészében helyt adó – elsőfokú ítéletet.

Külön kiemeli a jogerős ítélet: a rendőrségi törvény alapján a rendőr akkor és csak akkor alkalmazhat bármilyen kényszerintézkedést, ha az elkövető erőszakos vagy önkárosító magatartást tanúsít, az eljáró rendőrt megtámadja vagy szökni próbál. És e feltételek valamelyikének fennállta esetén is be kell tartania a fokozatosság elvét, tehát először meg kell próbálnia a kényszerintézkedés első, enyhébb fokozatát, a puszta testi kényszert, s csak annak eredménytelensége alkalmazhatja a második, súlyosabb fokozatot, a bilincselést.

Ha tehát az elkövető semmilyen módon nem ad okot erre, tilos őt megbilincselni! Ha pedig a rendőr nem így jár el, megsérti az elkövető személyiségi jogait, s ezért kártérítéssel tartozik.

A minap telefonon megkeresett a TEK (a Terrorlehárítási Központ) jogi osztályának vezetője, és megkért, küldjem el neki e másodfokú ítélet – persze anonimizált – másolatát, mert foglalkoznának vele. Örömmel megtettem; s egyúttal fölajánlottam: örömmel leülök velük beszélgetni is arról, ők miképpen tehetnék törvényessé saját gyakorlatukat. –írta közösségi oldalán az ismert író,és ügyvéd Kende Péter.