Tanúként kellett volna kihallgatni a belügyminisztert és a legfőbb ügyészt, de nem tették
2014-07-25 12:23
Meg volt az iratismertetés Kiss Ernő nyugalmazott rendőrtábornok ellen hivatali befolyással üzérkedés miatt indult ügyben, sőt a nyomozás augusztus közepéig meg van hosszabítva. Kiss tábornok ügyében úgy tujduk sem a belügyminisztert, sem a legfőbb ügyészt nem hallgatták ki tanúként, pedig illett volna, hisz a feljelentő szerint ezen személyek kértek 6 millió eurót , azaz 1.8 milliárd forintot tőle, hogy eltusolják az MVM-es büntetőeljárást ellene.
Mint ismeretes a magyar rendőrség megreformálását levezénylő tábronokot Kiss Ernőt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy 6 millió eurót azaz majd 2 milliárd forintot kért ügyfelétől Kocsis Istvántól a BKV és az MVM volt vezérétől, hogy azt a belügyminiszternek Pintér Sándornak és a legfőbb ügyésznek oda adjon, hogy Kocsis 15 milliárso sikasztási ügyét elsimítsák. Az ügy érdekessége, hogy minderről Kocsis tájékoztatta anno az ügyészséget de ez 2011-ben volt. Hogy miért várt a gyanúsítással az ügyészség 3 évet senki nem tudja. Mintahogy az is érthetetlen, hogy értesüléseink szerint Kocsis amikor megtette a feljelentését nem azt mondta, hogy ezt Kiss tábronok kérte tőle, hanem egy Kovács nevezetű féri, akivel találkozott. A gyanúsított tábornok annyit mondott nki miután Kocsis elmesélet neki a történteket, hogy ezt a személyt érdemes lenne lebuktatni. Kéne neki fizetni és amikor megtörténika pénzátadás és ez megfelelően van dokumentálva, nos akkor kell elfogni. Hogy mindebből, hogy lett Kiss tábronok gyanúsított nem tudni. Mintahogy azt sem tudni, hogy az ügyben vajon a Központi Nyomozó Főügyészség meghallgatta-e a belügyminisztert tanúként ? Vagy a legfőbb ügyészt ? Feltehetőleg nem. Így érthetetlen is, hogy miképp lehetett a nyomozást befejezni.
Úgy tudjuk az ügy kapcsán ügyvédeket is meghallgattak, akik nem is értik a nyomozást és a gyanúsítást sem.
Az is tény kérdése, hogy Kocsis István miután meggyanúsította a Nemzeti Nyomozó Iroda az MVM ügyekben 15 milliárdos sikkasztással és htlen kezeléssel fura mód neki egy napot nem kellett őrizetbe lennie, sőt még egyéb kényszerintézkedését sem kezdeményezték. Hogy más földi halandó estében simán előzetesbe kerül az illető az 100%-ék. Így valóban felmerül, hogy vaon ki intézte el KOcsisnak, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben szabdon járhasson, kelhessen és a tanukat befolyásolhassa s a bizonyítékokat is esetleg megvariálhassa.
Simon Richárd, a főügyészség helyettes szóvivője közölte: az ügy jelenleg a vádelőkészítés szakaszában van, és az eljárásnak csak Kiss Ernő a gyanúsítottja. Az ügyész a tényállásról – arról, hogy pontosan milyen cselekménnyel vádolható a gyanúsított – nem kívánt részleteket közölni. Simon Richárd az eljárási szabályokra hivatkozva nem árulta el azt sem, ki az a magánszemély, akinek feljelentése alapján a főügyészség eljár.
Ismert, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét a KNYF 2013. december 11-én vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés gyanújával hallgatta ki, majd a tábornokot őrizetbe vették. A volt főrendőrt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a főügyészség indítványára harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte, majd a KNYF megszüntette a kényszerintézkedést Kiss Ernővel szemben. A nyugdíjas tábornok az ügy kirobbanása idején megjelent sajtóhírek szerint 2013. december 20-án azok után szabadult, hogy az ügyészek szembesítették az őt feljelentő Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatójával, illetve elé tárták a felderítés során beszerzett egyes bizonyítékokat, köztük a gyanút alátámasztó hangfelvételt.
Kiss Ernőről köztudott, a kilencvenes években, a KBI főigazgatójaként eljárt több alvilági leszámolás és robbantásos merénylet ügyében is. Ő derítette fel többek között az elhíresült Tocsik-botrányt is. Vagy épp az ő szervezete buktatta le a Fidesz egykori pártigazgatóját is.