Fordulat a Sukoró-ügyben. Két vádlott – köztük a Pénzügyminisztérium volt államtitkára – esetében új eljárást javasol a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség. Egyben fenntartják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjére nézve a súlyosbítási kérelmüket is. A vádiratot a napokban az ügyészek továbbították az illetékes  táblabíróságra.

A főügyészség  közölte, hogy a bírósági iratokkal együtt pénteken továbbította indítványát a fellebbezések elbírálása érdekében a Szegedi Ítélőtáblához. Azt írták: az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebbviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak.

Mint ismeretes, a Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő  Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a fenti vád alól. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.

Az ügy előzménye az volt, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy amerikai–izraeli befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.