hirdetés

Újabb egyeztetés kezdődik ősszel az Igazságügyi Minisztérium és az állatvédők között az állatkínzás szigorúbb büntetéséről. Az eddigi kétéves börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelhetik majd.

kínzott kutyák-állatportálA nyáron 3 munkacsoportban egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium az állatkínzás ellen küzdő civilszervezetekkel. Az egyik a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át. A tárca más országok jogszabályait és joggyakorlatát is vizsgálja, de nemcsak az állatkínzás büntetőjogi oldaláról, hanem az állattartással összefüggő más területeken is.

Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára korábban azt mondta, terveik szerint más minisztériumokat is bevonnak az egyeztetésbe. A szabályozási javaslatokat összesítő munkacsoportba meghívnák a Belügyminisztérium mellett a földművelésügyi tárcát, a neveléssel összefüggő munkacsoportba pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumát.

Bár az állatvédők kétévnyi börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelnék a büntetést, a szigorítás nem minden esetben elrettentő erejű.

Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint azok, akik bántalmaznak egy állatot, sokszor csak akkor fogják már fel a tettük súlyát, amikor a bíróság előtt állnak.

– Ezeket a személyeket jellemzően rengeteg kudarcélmény érte, és sokszor egyfajta megtorlásként fordulnak szembe a legvédtelenebbekkel, például a háziállatokkal. Sokan gyermekkorukban történt bántalmazásuk miatt élik meg azt a fokú indulati zavart, hogy állatok, később pedig családtagjaik ellen forduljanak. Arról nem tudok, hogy valakit Magyarországon a rendszerváltozás óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek volna állatkínzás miatt, de szinte minden ilyen esetben elrendelik a vádlott pszichiátriai vizsgálatát. Éppen ezért is fontos lenne, hogy már az iskolában megkezdődjön a prevenció, mert a viselkedési kontroll kialakításában ennek nagy szerepe lehet – mondta Bilkei Pál kriminálpszichológus.

(Fotó: archív)