Újabb egyeztetés kezdődik ősszel az Igazságügyi Minisztérium és az állatvédők között az állatkínzás szigorúbb büntetéséről. Az eddigi kétéves börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelhetik majd.

A nyáron 3 munkacsoportban egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium az állatkínzás ellen küzdő civilszervezetekkel. Az egyik a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át. A tárca más országok jogszabályait és joggyakorlatát is vizsgálja, de nemcsak az állatkínzás büntetőjogi oldaláról, hanem az állattartással összefüggő más területeken is.

Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára korábban azt mondta, terveik szerint más minisztériumokat is bevonnak az egyeztetésbe. A szabályozási javaslatokat összesítő munkacsoportba meghívnák a Belügyminisztérium mellett a földművelésügyi tárcát, a neveléssel összefüggő munkacsoportba pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumát.

Bár az állatvédők kétévnyi börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelnék a büntetést, a szigorítás nem minden esetben elrettentő erejű.

Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint azok, akik bántalmaznak egy állatot, sokszor csak akkor fogják már fel a tettük súlyát, amikor a bíróság előtt állnak.

– Ezeket a személyeket jellemzően rengeteg kudarcélmény érte, és sokszor egyfajta megtorlásként fordulnak szembe a legvédtelenebbekkel, például a háziállatokkal. Sokan gyermekkorukban történt bántalmazásuk miatt élik meg azt a fokú indulati zavart, hogy állatok, később pedig családtagjaik ellen forduljanak. Arról nem tudok, hogy valakit Magyarországon a rendszerváltozás óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek volna állatkínzás miatt, de szinte minden ilyen esetben elrendelik a vádlott pszichiátriai vizsgálatát. Éppen ezért is fontos lenne, hogy már az iskolában megkezdődjön a prevenció, mert a viselkedési kontroll kialakításában ennek nagy szerepe lehet – mondta Bilkei Pál kriminálpszichológus.

(Fotó: archív)