hirdetés

Szoros meccs volt az Alkotmánybírák között de nem alkotmánysértő az önkormányzati törvény új módosítása kívéve a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása. Ezúttal is rettentően megosztott volt a testület. Ígynem alkotmánysértő, hogy az eltérő lélekszámú kerületi polgármesterekből álljon a közgyűlés, és a budapestiek pedig ne válasszanak közvetlenül képviselőket.

alkotmanybirosag

Döntött az Ab, nem sérti sem az önkormányzati képviselők közvetlen választásáról szóló szabályt, sem a választójog egyenlőségének elvét, hogy ezentúl a fővárosi közgyűlés kétharmadát a kerületi polgármesterek alkotják. Az viszont alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő.
A testület alkotmányellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket megsemmisítette, az új fővárosi választási szabályok elleni további indítványokat viszont elutasította. A választás tehát lebonyolítható, ám a rendszer alkotmányossága továbbra is megkérdőjelezhető.
Mint köztudott a parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára és szavazataival fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a fővárosi közgyűlés, amelynek ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését.
Az összellenzéki beadvány súlyos alapjogsérelmeket sorolt, támaszkodva az Ab korábbi határozataira is. Az ellenzéki pártok és civil jogvédő szervezetek, az aggályaik mellett azt is kiemelték: a jogszabály-módosítás négy hónappal az idei önkormányzati választás előtt alapvetően átalakította át az eljárást, holott egy 2005-ös Ab-határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon.
Ezzel szemben az Ab a leglényegibb kifogásokat önellentmondásos érveléssel söpörte félre, megállapítva ugyan, hogy a Fidesz által sebtében létrehozott rendszerben az egyes kerületek választópolgárainak szavazatai különböző súllyal esnek latba, mivel az egyes kerületek lélekszáma jelentős eltérést mutat, ám a szavazategyenlőség alkotmányos elvének sérelmét a testület az úgynevezett “kettős többség” rendszerének bevetésével orvosolva látta.
A többségi határozat szerint ráadásul nem sérti a közvetlen választás – alaptörvénybe foglalt – alapelvét, hogy a választók nem közgyűlési képviselőnek, hanem csak polgármesternek választják azokat, akik később automatikusan mandátumot kapnak. A testület “megfelelő és elfogadható” indoknak találta, hogy “a jogalkotó a fővárosi önkormányzati rendszer két szintjének működési problémái orvoslására a fővárosi kerületi polgármestereket a fővárosi közgyűlésbe kívánta integrálni, s ezzel a főváros irányítását – a jövőre nézve – hatékonyabbá és egyszerűbbé kívánta tenni.”
Hogy az ügyben súlyosan megosztott volt az Ab, azt jelezheti, hogy a 15 alkotmánybíróból hét, köztük még a volt KDNP-s parlamenti képviselő, Salamon László is különvéleményt fűzött. Hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter – a közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok összességének megsemmisítését javasolták. Eközben Stumpf István, és a hozzá csatlakozó Szalay Péter és Szívós Mária párhuzamos indoklással éltek.
Az alaptörvény szerint egyébként az általános önkormányzati választást októberben kell megtartani, az egyik vasárnapon. Idén négy októberi vasárnap lesz: 5-én, 12-én, 19-én és 26-án, melyek közül az első tehát már kiesett, aznap nem választunk. A választási eljárási törvény szerint ugyanis a választásnak a kitűzést követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy október 12-re tűzi ki a voksolást, akkor erre július 24-én, azaz csütörtökön éjfélig van lehetősége. Ha azonban Áder október utolsó vasárnapjára teszi a szavazást, akkor akár augusztus 7-én éjfélig lehetősége van megjelölni a dátumot.
Paczolay Péter különvéleményéhez többen is csatlakoztak, a testület elnöke ugyanis egyértelművé tette, “a jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Ab-nak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie”. Paczolay a teljes módosítást alkotmányellenesnek tartotta, s meg is semmisítette volna, a többségi határozatot pedig kifejezetten rossznak látta, hiszen “az amúgy alaptörvény-ellenes súlyozási szabály eltörlése nem arányosabb, hanem még egyenlőtlenebb rendszerhez vezet.”
Kiss László alkotmánybíró különvéleménye is eléggé egyértelmű: “A választójog közvetlensége és egyenlősége alapelveinek súlyos alaptörvényi sérelmét”. Ráadásul “a törvényhozó hatalom gyakorlatilag semminemű értékelhető alkotmányos indokot nem hozott fel” az említett alapjogok csorbítására.
A Fidesz által delegált alkotmánybíró Stumpf István sem hagyta szó nélkül a történteket. Ugyan Stumpf nem különvéleményt írt, hanem párhuzamos indoklást, tehát a szavazásnál támogatta a többségi határozatot, ám súlyos alkotmányossági aggályoknak adott hangot, álláspontjához pedig Szalay Péter és Szívós Mária is csatlakozott. Stumpf felhívta a figyelmet: a választási rendszer lényegi szabályait érintő, a választás időpontjához időben ilyen közeli módosítás “nem felel meg a választási rendszer stabilitásával kapcsolatos” nemzetközi, illetve az Ab által korábban megfogalmazott követelményeknek.