Nem történt meglepetés. A parlament kormánypárti szavazatokkal kedden megszavazta a hivatalosan A pedagógusok új életpályájáról címet viselő státusztörvényt. A sok tüntetés és demonstráció semmit nem ért. Ötezer tanár mondhat fel így fel, akik letétbe helyezték felmondásukat. Hogy ki fog tanítani szeptembertől jó kérdés. Orvos hiány már van, most lesz pedagógus hiány is.

A kormány március 2-án tette közzé a pedagógusok béremeléséről és a köznevelést érintő egyéb kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt követően levelet küldött Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak, melyben jelezték: „a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna”.

Március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt. A mai napig a petíciót ötezren írták alá. A törvényjavaslat megjelenését követően a kormány és a szakszervezetek többször egy asztalhoz ültek, hogy egyeztessenek a tervezetről, amelynek értelmében megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, és helyette úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnek be, de a lényegi kérdésekben nem jutottak közös nevezőre.

Áprilisban tiltakozási hullám indult az oktatásban, tanárok és diákok együttes erővel követelték a javaslat visszavonását. Az egyik tüntetésen, aminek kordonbontás és dulakodás lett a vége a budai Várban, a rendőrök könnygázt használtak a demonstrálókkal szemben.

A Belügyminisztérium az egyik májusi tüntetés kezdete előtt fél órával jelentette be, hogy a parlamenti pártokkal is egyeztetni kíván a státusztörvényről, ezért egyeztetésre hívta politikusaikat és szakértőiket. A pedagógus-szakszervezetek és a diákszervezetek képviselői nem kaptak szót a megbeszélésen.

A státusztörvényről szóló javaslatot végül június elején terjesztette a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, ahol 18 órán vitatták, de lényegi változások nem történtek benne:

-a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik,
– a tanév július 15-éig meghosszabbítható,
– a tanároknak heti 24 órát kell tanítaniuk (eddig 22–26 órában határozták meg a keretet, vagyis lesznek, akiknek ez óraszám-emelkedést jelent),
-a munkáltatónak minden évben kötelessége meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógusok teljesítményét, a havi illetményüket pedig ennek figyelembevételével kell meghatározni a törvényben rögzített bérsávok alapján, bár ennek a részletei csak a végrehajtási rendeletből derülnek majd ki,
-illetve átvezényelhetők lesznek a pedagógusok más intézményekbe egy járáson, illetve az adott tankerületen belül. Az utóbbi ügyben végül annyi engedményt tett a kormány, hogy legfeljebb napi három óra utazást várnak el az áthelyezett tanároktól.

Az utóbbi hetekben országszerte jelezték pedagógusok, olykor iskolák közösen – búcsúzó tanáraiknak rendhagyó ballagási tablót készítve –, hogy szeptembertől a státusztörvény bevezetése miatt elhagyják a pályát. Így tesz többek között Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője is.

A szavazás napján az Egységes Diákfront és az aHang napra tüntetést szervezett a Kossuth térre, az esemény iránt azonban gyér volt az érdeklődés. A törvény megszavazásakor néhány tucatnyian voltak az Országház előtt, a tüntetés résztvevői jégből rakták ki a „jövő” feliratot, ami így szimbolikusan elolvadt.