hirdetés

Az Esti Újság is úgy tudja, hogy kínaiak tucatjai , százai állnak sorba, hogy letelepedési kötvényt vásárolhassanak és így elhagyhassák hivatalosan is kínai birodalmat. Legfőképp a felső tízezer és itt is a párthoz vagy annak vezetői és befolyásos funkcionáriusai érdeklődnek és próbálnak befektetni, hisz 2004 óta amióüta hazánk Uniós ország felértékelődött egy magyar állampogárság ára. Ráadásul az ott megkeresett miliárdokat ki is kelene juttatni Kínából, ha igazán élvezni akarják. Korábban Anglia volt a célpont és ott egy hivatalos tartózkodási engedélyért az 1 millió eurót is kifizették.
letelepedesi-kotvenyKínaiak állnak sorba, hogy még a megszüntetése előtt vásárolhassanak magyar letelepedési kötvényt. Az Esti Újság úgy tudja, hogy a egfelsőbb körök a gyerekeiket kívánják Magyarországra küldeni, egyrészt, hogy európai körmények közt élhessenek. Másrészt, hogy a családi vagyont így hivatalosan is kitudják hozni Kínából, hisz ott igazán a milliárdokat kiélvezni igen nehézkes. No meg ugye ott nincsenek is miliárdosok, hisz a népé minden.

Korábban egy angliai bennfentesünk megerősítette, hogy angia volt a célpont. Ott a kínai negyedben élők, 1 millió eurónak megfelelő fontot is kifiezettek a hivataos papírokért, de az ügyintézés nehézkedes és már már nem működik. Így esett a választás Magyarországra. Főleg 2004 után, amikor hazánk Uniós tagország lett.

A Magyar Nemzet is arró ír, hogy megindult a roham a letelepedési magyar államkötvények piacán, miután a kormány a múlt hónapban egyértelművé tette, hogy leállítja a programot az év végén. A Magyar Nemzet informá­ciói szerint a kínai ügynökségek nem győzik befogadni a kérvényeket, olyan sokan akarnak az olcsó és gyors magyar letelepedési programban még utoljára részt venni. A hivatalos adatok ezt még nem tükrözik, miután az Államadósság-ke­zelő Központ a lapot úgy tájékoztatta, hogy októberben csak 58 külföldi élt ezzel a lehetőséggel, ugyanannyian, ahányan szeptemberben. A külföldiek befizetése és az állampapír lejegyzése között bő másfél hónap is eltelhet, emiatt csak a novemberi, de leginkább a decemberi statisztikákból fog kiderülni, hogy mennyien vettek részt a megszűnés előtt álló programban.

A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint azért fejezi be a kabinet a letelepedési kötvényprogramot, mert a harmadik nagy hitelminősítő is javította Magyarország besorolását, ezért már nincs szükség erre a konstrukcióra. Ez a magyarázat azért sántít, mert lényegében az elmúlt két esztendőben egyáltalán nem érte meg hazánknak ez a program, hiszen a piacinál magasabb kamatot fizettünk a papírok után, sőt még letelepedési engedélyt is adtunk a külföldieknek.

Nagy valószínűség szerint a kor­rupciógyanús letelepedésikötvény-üzlet kö­rül kirobbant botrányok miatt szünteti meg a kabinet a programot, amelyre még racionális magyarázat is adódik, hiszen a mostani pörgést megelőzően csökkent iránta az érdeklődés. A havi statisztikák alapján az idei első tíz hónapban már csak 675 külföldi vett részt a programban, ami 33 százalékos esés a 2014. év hasonló időszakához képest, amikor is októberig 998 kötvény kelt el.

Ha a tavalyi adatokat is figyelembe vesszük, amikor ugyanebben az időszakban 874 állampapír talált gazdára, azt lehet látni, hogy évről évre gyorsul a visszaesés: míg 2014-hez képest tavalyra 13 százalékkal esett vissza az érdeklődők száma, a tavalyi évhez képest idén 23 százalékos lett a csökkenés mértéke. (A program 2013 júniusában indult, 2014 volt az első teljes év, amikor már futott, és ismert volt a magyar kötvénykonstrukció.) Könnyen elképzelhető, hogy a kormány emiatt sem erőlteti már a program fenntartását. Érdekesség, hogy nem egyből zárja be a kabinet az üzletet, a kormányzati politikusok sokáig csak célozgattak a kötvényprogram befejeződésére, illetve Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak annyit mondott, hogy még idén várható a roló lehúzása, de konkrét időpontot nem közölt. Ez a stratégia azonban nagyon hatásosnak bizonyult a kötvényprogram iránti érdeklődés felkorbácsolásában.

További érdekesség, hogy a kormány is érzékelte a kötvények iránti érdeklődés lanyhulását májusban, amikor a Magyar Közlönyben a program bürokratikus terheinek könnyítésekről szóló jogszabályváltozások láttak napvilágot, amelyek július 1-jétől léptek hatályba. Eltörölték a hat hónapos ideiglenes korlátot, amikor csak tartózkodási engedélyt kaptak első körben a pénzes külföldiek, majd fél év elteltével igényelhették a letelepedési engedélyt. Júliustól azonnal a letelepedési engedélyt adták ki a magyar hatóságok. Gyorsították az eljárást, még magyarországi lakcímet sem kellett megadni a korábbi előírásokkal szemben, sőt a házastársakon és gyermeken túl a nagyszülőkre is kiterjesztették a családegyesítés jogkörét, vagyis egy kötvénnyel az egész család magyarországi letelepedési engedélyt kaphat, amennyiben egy háztartásban élnek. Úgy tűnik, hogy a kormánynak nyáron még esze ágában sem volt a kötvényprogram megszüntetése, pedig akkor már két hitelminősítő is felminősítette hazánkat.

A kötvényprogram igazi hasznát ugyanis az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által forgalmazási engedélyekhez jutott cégek zsebelik be. Ezek egy kivételével offshore szigeteken bejegyzett cégek, van köztük kajmán-szigeteki, liechtensteini, ciprusi vállalkozás is. A program 2013-as indulása óta, október végéig 4033 kötvényt jegyeztek le ezek a cégek, amellyel több mint 110 milliárd forintos haszonra tettek szert. A társaságok ügyfelenként 45-60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá ők kapják meg a kötvények után járó kamatokat is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy egy ügyfélen akár 28 millió forintot is nyernek.